EUR: 319,72 Ft
CHF: 280,32 Ft
2019. április 21., vasárnap
Konrád

Belföld

Egység a magyar sajtóért és kultúráért!

Ahogy beszámoltunk róla, megkezdte működését a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, működésével egy médiaholding jön létre, melynek célja, hogy a helyi és országos sajtótermékek stabil működését, külföldi befolyástól való mentességét garantálja, és egységet teremtsen magyar sajtóért és kultúráért!

A holding egyben jobboldali egységet szimbolizál, míg a baloldalon a szétesés tapasztalható. A nonprofit médiaholding régi és bevett szokás a nemzetközi médiában, ahogy ezt számos nyugat-európai példát is mutatja. Az alapítók legfontosabb célkitűzése a helyi és országos sajtótermékek stabil és külföldi befolyástól mentes működésének biztosítása, a keresztény-nemzeti értékrend képviselete.


Mészáros Lőrinc, Matolcsy Ádám, Schmidt Mária, Habony Árpád, Győri Tibor és más jobboldali médiatulajdonosok a nonprofit alapítványnak ajándékozzák lapjaikat, nem tulajdonolnak többé újságot, televíziót és rádiót. Egy nonprofit médiaholding jön létre, Liszkay Gábor irányítása alatt.

A csatlakozó médiavállalkozások jövőbeli működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására dr. Liszkay Gábort kérték fel, aki a nemzeti-konzervatív újságírás régi vezetője. Az egységet felmutató polgári média gondolata a nyár végén került a nyilvánosság elé, természetesen ennek a bevándorláspárti, liberális médiaelit rögtön nekiesett, hiszen ők is tudják: ez a forma a nemzeti, konzervatív újságírás gyarapodásának az útja.

A posztkommunista elit engedte a külföldi befolyás növekedését a magyar médiapiacon

A nonprofit médiaholding lényegének megértéshez egészen a rendszerváltásig kell visszamenni, ezt az Origo elemzése igen jól be is mutatja. Ez az idő a rendszerváltás környékére tehető, amikor a diktatúra láncaitól megszabaduló Magyarország több mint negyven év szocializmus után ismét elkezdhetett ismerkedni azzal, mi az, hogy demokrácia. Ezt az álmodozó állapotot azonban egyesek nem nézték tétlenül, kőkeményen kihasználták a helyzetet, és átmentették hatalmukat, mind a politikában, mind a médiában. Az átmenetkor a megyei lapok voltak a magyar média legfontosabb elemei, hiszen napi 1,2 millió példányban keltek el.


Csakhogy ezeknek a kiadói jogai a rendszerváltozás után az egykori állampártról az MSZP-re szálltak, a kommunista utódpárt pedig privatizálta őket. Ez a folyamat azt eredményezte, hogy a megyei lapok 90 százalékán néhány külföldi tulajdonú kiadó osztozott, aminek következtében a vidéki újságok teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerültek.

Ezért született meg most a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány alapításakor a gondolat: ilyen többet nem fordulhat elő, biztosítani kell a helyi és országos sajtótermékek stabil és külföldi befolyástól mentes működését, képviselve a keresztény-nemzeti értékrendet.

Biztosítani kell a magyar sajtót és kultúrát

A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány alapító okiratában szereplő célok között éppen ezért megfogalmazták, hogyszükséges a nyomtatott sajtó, rádió, televízió, internetes portálok értékteremtő, valamint a magyar nemzeti öntudat erősödését szolgáló tevékenységét elősegíteni.

A dokumentum további célkitűzése a magyar írott sajtó megőrzése és hosszú távú biztosítása, valamint a magyar helyi sajtó támogatása. Az alapítvány kiemelten fontosnak tartja továbbá azoknak az előfeltételeknek a biztosítását és előteremtését, amelyeksegítik, hogy a média megnövekedett társadalmi felelősségéből fakadó kérdésekre hiteles elméleti és gyakorlati válaszokat adjon.

A Kossuth Lajos egyik beszédrészletével indító preambulumban az eddigiekkel összhangban leszögezik, hogy hiszünk abban, hogy a nemzeti, keresztény értékeinket közösen vallva, és a mai kor eszközeivel felvértezve, a jelenlegi és az előttünk álló évtizedek kérdéseire nemzeti alapon önálló válaszokat adhatunk. 

Kiemelik továbbá, hogy “a magyar írott és elektronikus sajtónak a közösségi összetartozás erősítésében, a közös jövőnkről szóló gondolkodás megalapozásában elvitathatatlan szerepe és felelőssége van”.

Számos példa van erre Nyugat-Európában

A sajátos jogi megoldás bevett szokás Nyugat-Európában, több országban is nonprofit médiaholdingok tulajdonában áll számos sajtótermék.

  • Norvégiában 1948-ban a szociáldemokrata újságok egyesülése által Norvég Munkás Sajtó néven létrejött csoport mára Amedia néven Norvégia elsőszámú helyi médiakiadó vállalatává nőtte ki magát. Jelenleg a cég teljes vagy részleges tulajdonosa 62 helyi és regionális újságnak, több helyi televízió-, illetve rádiócsatornának, saját hírügynökséggel rendelkezik, valamint több nyomdát tulajdonol és üzemeltet.
  • Svédországban a sajtót az elmúlt időszakban az újságokat egyre nagyobb számban tulajdonló non-profit alapítványok növekvő dominanciája jellemzi. Itt is megfigyelhető a helyi újságok összeolvadása, egyesülése és csoportos felvásárlása által. A nyolc legnagyobb újságcsoport a teljes piaci bevétel közel 90%-át teszi ki, ezek széles portfólióval rendelkeznek. A második legnagyobb piaci szereplő a Mittmedia 22 helyi újságot ad ki Svédországban. A Mittmedia csoport 70%-a a Gefle Dagblad alapítvány tulajdonában van.
  • Dániában a törvények lehetővé teszik, hogy jótékonysági szervezetek vagy non-profit alapítványok többségi tulajdont szerezzenek egy cégben, vagy egy jelentősebb részvénycsoporttal irányítási joguk legyen a vállalat fölött. Az Egmont Alapítvány anyavállalata az Egmont Media csoportnak (Egmont Media Group), Skandinávia egyik vezető médiavállalatnak.
  • Nagy-Britanniában a The Guardian szintén az alapítványi alapú működési modellben látta a fenntarthatóságot.

 

A fake news elleni küzdelem

Kiemelendő, hogy az Egyesült Államokban különböző alapítványok már csaknem 15 éve legalább 250 millió dollárt adományoztak nem haszonelvű újságírói vállalkozásoknak. Ezeket hívják úgy, hogy filantróp-műhelyek. Azért volt rájuk szükség, mert világszerte megváltoztak a médiafogyasztási szokások, egyre többen vándorolnak át a papíralapú sajtóról az internetre, ezzel az jár, hogy szűkül a nyomtatott sajtó reklámpiaca. Érdekesség, hogy az olvasók továbbra is a nyomtatott sajtó által közölt hírekben bíznak meg a legjobban és a közösségi médiában a legkevésbé. Utóbbiak esetében tartják a legnagyobb veszélynek a fake newsok elterjedését. A Pew Research tavaszi felmérése rámutatott, hogy az olvasók elutasítják azt, hogy a technológiai cégek beavatkozzanak a hírek és információk áramlásába. Elsődlegesen a szólásszabadság fenntartását tartották fontosnak.

Ezért is fontos hogy a megbízható, értékteremtő újságírói műhelyek független működése hazánkban is hosszú távon biztosított legyen!

Kapcsolódó Cikkek

  • Májusban rendezik meg a Szentendrei Sörfesztivált

    Májusban rendezik meg a Szentendrei Sörfesztivált

    Május 3. és 5. között rendezik meg a hagyományos Szentendrei Sörfesztivált a helyi Dunakorzón, ahol három nap alatt kézműves sörök és egyéb gasztronómiai élmények, könnyűzenei tehetségkutató verseny, valamint a The Carbonfools, az Omen, a Hősök és a Belmondo koncertje várja a látogatókat.

  • Kutyajósda is lesz az idei Belvárosi Kutyafesztiválon

    Kutyajósda is lesz az idei Belvárosi Kutyafesztiválon

    Tréfás asztrológiai elemzéssel, kártyavetéssel és számmisztikai elemzéssel is várják az állatbarátokat a szervezők az idei Belvárosi Kutyafesztiválon, amelyet a gazdátlan állatok örökbefogadásának népszerűsítésére rendeznek meg május 4-én a főváros V.