2020. január 21., kedd
Ágnes

Belföld

Egységes vasúti és autóbusz-menetrendet készítenek elő

Az előkészítő munkával elindult és várhatóan jövő év végéig befejeződik az egységes vasúti és autóbusz-menetrend kialakítása – jelentette be Fónagy János, a Miniszterelnöki Kormányiroda nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkára, a Közlekedéstudományi Egyesület elnöke a kedden kezdődött II. Magyar Közlekedési Konferencián, Egerben.

Fónagy János a kormányzati közlekedéspolitika legfontosabb irányait ismertetve hangsúlyozta: cél az utasbarát, innovatív, fenntartható, egységes és rugalmas közösségi közlekedés kialakítása. Hozzáfűzte, hogy a szakma talán legnagyobb kihívása napjainkban az egyéni és közösségi közlekedés közötti “harc” megvívása, utóbbi támogatásával és megerősítésével, ami a magyar társadalom közös érdeke.


A legsürgetőbb feladatok között említette a vidéki nagyvárosok bekötését az országos közlekedés vérkeringésébe, valamint a vasúti menetidő csökkentését és ütemességének javítását, valamint egységes tarifarendszer és átlátható kedvezményrendszer kialakítását.

Aláhúzta: Budapest után számos vidéki nagyvárosnak is szüksége van az elővárosi vasúti közlekedési rendszer kiépítésére. A vasúti mellékhálózatok fenntartását azok gazdaságosságától függetlenül a régiók és térségek folyamatosan változó fejlődése és társadalmi helyzete indokolja – fogalmazott.


Fónagy János kitért arra is, hogy az autóbuszközlekedés fejlesztésében a jövőben is meghatározó szempont marad a magyar tulajdonú szolgáltatók preferálása és a kis- és középvállalkozások lehetőség szerinti nagyobb arányú bevonása. Emellett fontos teendő a képzési rendszer erősítése is, akár a szakmai középiskolák újjáélesztésével – jegyezte meg.

Az államtitkár felidézte: a polgári kormány 2010-ben egy meglehetősen “szétzilált” közlekedési rendszert örökölt. A szinte példátlanul széles konszenzussal elfogadott új személyszállítási törvény azonban megteremtve az egységes menetrend, tarifarendszer és közlekedéspolitika feltételeit “kiállta az idő próbáját és sikeres konstrukciónak bizonyult, mely stabilizálta a szakmát és máig az ágazat működésének alapja” – mondta.

Tóth Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára előadásában arról beszélt: a kormány stratégiai célja, hogy Magyarország 2020-ra Európa legélhetőbb 5 országa közé tartozzon. Ehhez gyors, kényelmes, biztonságos közlekedésre van szükség – közölte.

A tervezett és folyamatban lévő fejlesztéseket sorolva kiemelte a határon túli nagyvárosok vasúti elérhetőségének javítását, valamint a nemzetközi vasúti áruszállítás Magyarországra hozatala érdekében a vasúti korridorok fejlesztését.

Jelezte: készülnek tanulmánytervek a Budapest-Varsó és Budapest-Kolozsvár nagysebességű vasút kiépítésére, továbbá vizsgálják a Bécs-Budapest vonalon a menetidő rövidítésének lehetőségét. Tóth Péter zászlóshajó-projektként említette a zalaegerszegi közúti tesztpálya megvalósulása után az akár óránként 430 kilométeres sebességre is alkalmas vasúti tesztpálya kialakítását.

Habis László, Eger polgármestere köszöntőjében kijelentette: a hevesi megyeszékhely közlekedési szempontból “történelmi időket él.” Emlékeztetett: a nettó 50 milliárd forintból épülő M25-ös út bekapcsolja a térséget Európa gyorsforgalmi hálózatába. Ezzel párhuzamosan a városban is fontos közlekedési infrastruktúra-fejlesztések zajlanak, illetve várhatók, melyek érzékelhetően erősítik Eger és térsége gazdaságát, javítják foglalkoztatási helyzetét és növelik turisztikai vonzerejét.

A kedden kezdődött és sorrendben immár második alkalommal megrendezett Magyar Közlekedési Konferencián három napon át 3 szekcióban, 18 blokkban 82 előadáson tájékozódhat a szakma és az ágazat aktualitásairól a seregszemle mintegy 800 résztvevője.

Kapcsolódó Cikkek

  • Málenkij robotpilóta

    Málenkij robotpilóta

    Sötét lelkületű ember lehetett a felvételen látható bordó Opel gazdája. Nyilván sürgős dolga akadt, amiért e ködös januári 21-én a ferencvárosi pályaudvar melletti Málenkij Robot emlékműhöz szervesen kapcsolódó terecskén vélte megtalálni álmai parkolóhelyét.

  • A magyarok háromnegyede elutasítja a börtönbizniszt

    A magyarok háromnegyede elutasítja a börtönbizniszt

    Az elmúlt időszakban komoly közéleti vitát váltottak ki azok a kártérítési eljárások, amelyek eredményeként a magyar állam jelentős összegeket lenne köteles fizetni az elítélt bűnelkövetőknek a fogvatartás körülményeire hivatkozva.