2019. április 24., szerda
György

Egyéb Zalaegerszeg

Emlékezzünk elhunytjainkra!

A mindenszenteket követő halottak napja hazánkban fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepéből az elhunyt szeretteinkről való megemlékezés általános, felekezetektől független napjává. A legtöbb helyen ahány halottja van a családnak, annyi gyertyát gyújtanak, sőt vannak, akik szerint a lángnál megmelegedhetnek a fázó lelkek. III. Gergely pápa a VIII. században indította útjára a mindenszentek ünnepét, amelyet november első napján tartunk. A pápa kiállt azért, hogy a vértanúk mellett a kereszténység elismerése után szentté avatottakról is emlékezzenek meg. Néhol ezen a napon fogadták fel a cselédeket, pásztorokat, máshol ekkor volt a legényvásár, azaz a gazdák ekkor kötöttek egyezséget a szolgálni induló legényekkel. Tilos volt a munka, ez is a tisztelet egyfajta kifejezése volt, mivel a szokás szerint az, aki földet szánt, vet, vagy bármilyen más munkát végez, a halottra támad. Mosni, varrni, takarítani sem volt szabad.

Kapcsolódó Cikkek

  • Egyre kevesebben locsolkodnak húsvétkor

    Egyre kevesebben locsolkodnak húsvétkor

    Bár a húsvét két legfontosabb vallási ünnepünk egyike, a karácsonyi hagyományokat sokkal többen követik. Az adventi gyertyagyújtás, a karácsonyfa-állítás és a mákosbejgli-evés elmaradhatatlan rituáléja a karácsonyi ünnepkörnek, a húsvéti szokásokat azonban egyre kevesebben követik.

  • A húsvét még ma is üzenettel bír

    A húsvét még ma is üzenettel bír

    Ha Jézust középpontba helyezzük, akkor életünk derűben és boldogságban megy végbe – vallja Bán Csaba, a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség lelkésze, aki az ünnep alkalmából juttatta el gondolatait lapunkhoz.