2018. december 17., hétfő
Lázár, Olimpia

Program

Florosz Szpirosz iparművészre emlékeznek a K11-ben

A Király utcában található K11 Művészeti és Kulturális Központban az egy évvel ezelőtt elhunyt  Florosz Szpirosz emléke előtt tisztelegnek.

Florosz Szpirosz kerámikusművész, grafikus 1939. március 20-án született az észak-görögországi Andartiko településen. Gyermekként a görög polgárháború (1946-1949) idején kellett elhagynia szülőföldjét, Magyarországra politikai menekültként érkezett. Édesapját soha többé, Édesanyját egyszer, egy budapesti látogatás erejéig láthatta. Gyermekotthonban nőtt fel. Középiskolai tanulmányait 1954-1958 között Pécsett, a komoly hagyományokkal rendelkező Nagy Lajos Gimnáziumban végezte. Itt kapott olyan szellemi útravalót, mely élete végéig elkísérte. Főiskolai felvételijére a Dési Huber István Képzőművészeti Körben készült fel; 1964-1968 között az
Iparművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. Kerámia szakon végzett jeles eredménnyel, mestere Csekovszky Árpád volt. A Művelődési Minisztériumtól 1969-ben egyéves ösztöndíjat kapott. Külföldi tanulmányutakon tovább fejlesztette művészetét: 1967-ben Bulgáriában, 1970-75 között Jugoszláviában, illetve 1985-ben Görögországban. Elsősorban figurális kerámiákat készített, törekedve az anyagban rejlő lehetőségek maximális kihasználására. Grafikusként is alkotott, a görög mitológia szimbólumainak modern értelmezése foglalkoztatta. 1970-ben feleségül vette alkotótársát, a festőművész Mészáros Editet. Házasságuk kezdetétől
Dunaújvárosban éltek, ahol két leányuk is született, Zoi és Athina. Számos egyéni kiállítása volt: 1978-ban Székesfehérváron, 1989-ben a Dunaföldvári Vármúzeumban, 1991-ben a dunaújvárosi Intercisa Múzeumban, 1994-ben Budapesten, a Domino Galériában, 1997- ben pedig a paksi Városi Múzeumban.



Válogatott és csoportos kiállításokon is rendszeresen részt vett: 1970-ben Budapesten, az Ernst Múzeumban, a Főiskolai Diplomamunkák Kiállításán, 1970-2010 között rendszeres résztvevője volt a Fejér megyei művészek kiállításainak, míg 1985-ben Beloianniszban, magyarországi görög művészek kiállításán Makrisz Agamemnon es Papachristos Andreas műveivel közösen mutatták be alkotásait.
Művei közgyűjteményekben, a dunaújvárosi Intercisa Múzeumban, a Magyar Iparművészeti Főiskola Archívumában és számos ismeretlen helyen találhatók, tekintve hogy sok műve az akkoriban használatos ún. „szocialista szerződés” keretében a Dunai Vasmű tulajdona lett. Amikor „szocialista szerződését” felmondták, családja eltartása érdekében fizikai munkásként helyezkedett el a Dunai
Vasmű Acélművében. A három műszakos munka mellett tovább folytatta képzőművészeti munkáját, sokat rajzolt, terveket készített szökőkutakra, frízekre. Ha alkalma adódott, folytatta a kerámiában való alkotást is. Életrajzát, munkásságát számon tartják az MTA Művészettörténeti Kutatóintézet közreműködésével létrehozott, és a német SAUR Kiadó által a világ művészeit bemutató Allgemeines
Künstlerlexikonban, illetve a magyar képző- és iparművészekről szóló enciklopédiában is.

A KÉT HUMANISTA
Florosz Szpiroszt és feleségét-alkotótársát, Mészáros Edit festőművészt együtt csak úgy hivták: a két humanista. „Florosz tudatosan vállalja, hogy ő magyarrá lett görög. Belső feszültségeket, felgyülemlett energiákat kitomboló szárnyas bikái Minosz krétai király legendás fiához, az állítólag bikának született Minotauruszhoz lehetnek hasonlók. Florosz minden munkájában szobrász. Az itt megjelenő kis ’fülkés-szobrok’ – melyek formavilága a korongolt edényformákból született – és domborművek
terveiként ható grafikái is ezt igazolják. Nem érdekli a ’törékeny, de pótolható’, közvetlen használatra rendelt tárgy létrehozása. Lelki késztetéseket hordozó, kétértékű mitikus lényei mint költői hasonlatok, szimbólumok léteznek, cselekednek az erőteljes, fekete-fehér ellentétére épített lapjain. Szántóföld vagy kiterjesztett szárnyú sasmadár? Mindkettő, ezért külön-külön egyik sem! Vagy: távoli
hegyek és őstulok-erejű bika. És a távoli hegyek is lám, mint egy bika.
A művészettörténet a ’Minotauromachia’ gyűjtőfogalmát alkotta arra az eszköztárra, mely az ’emberállat’ ösztönvilágát Florosz Szpirosz munkáiban is egyénien és biztonsággal fejezi ki. A préselt szénnel sommásan rajzolt vagy a rosttollal nagy műgonddal, pontokból összeálló képek, beteljesületlen álmok, vágyak feszültségteli világával egészíti ki – vagy inkább megelőlegezi? – felesége, Mészáros Edit munkáinak harmonikus életérzését.” (ifj. Koffán Károly festőművész, 1990.)


ARS POETICA
„Munkafelfogásomra az anyag tisztelete, alázat, fegyelmezettség és türelem a meghatározó. A korongon való alakítás mindig centrális tengelyre épülő formázás. Az erre épülő formázás bizonyos méretbeli és formai korlátok forrása. A korlátok feloldása s a kifejezés lehetőségeit tágítva munkáimra a korongon készült elemekből való építkezés jellemző. Munkáimban nem a felület, hanem a formaképzés az elsődleges. Tiszta formaképzés, kompozíció tisztasága, mert bizonytalan formát nem lehet mázzal helyrehozni. A kerámia színbeli megjelenési lehetőségei komoly megfontoltságot kívánnak: mázak, oxidok használata. Munkáim tematikája változó: művészetek, zene, tánc, irodalom, színház, küzdelem, lovas harcos, kocsihajtó, sárkányölő stb. Ennek kifejezési formája emblematikus. A kifejezési lehetőségek
szélesítése okán a másik ősi alakítási formához – agyag és samot szalagból való felrakásához – is gyakran nyúlok. A szabad alakítás lehetővé teszi az aszimmetrikus építőmódot. Harmadik lehetőség a szobrászat eszközeinek használata: mintázás, érem, relief, kisplasztika. Munkáimban jelentős szerepet játszik a grafika. Természetes, mert a rajz minden műfaj alapja. Eszközeim ceruza, préselt szén, rosttoll. A rajz szerepe a kerámián belül nélkülözhetetlen a gondolati megjelenítéstől a végső megjelenítésig: díszítés, festés stb. Munkáimban, amelyek szimbólumok hordozói, igyekszem a modern ember felfogásának, életérzésének megfelelni. Motívumaim a természet elemei: Nap, Hold, Föld, vegetáció, ember, ló, bika, madár. A motívumok használatával az élet egységét, teljességét, az örök körforgást – Harc és Béke – igyekszem megfogalmazni. Akármivel is foglalkozom, egy cél lebeg a szemem előtt, a magas esztétikai es gondolati közlés kényszere. Rendületlenül hiszek abban, hogy a Jó előbb-utóbb felülkerekedik és az emberi értékek elnyerik méltó jutalmukat.” (Florosz Szpirosz)

A kiállítás támogatói:
Erzsébetvárosi Görög Nemzetiségi Önkormányzat,
Spyros Bendeguz Agardi és a Florosz-család.

Kapcsolódó Cikkek