2018. november 20., kedd
Jolán

Egyéb Békéscsaba

Gyümölcsöző kiállítás

A napokban új  kiállítás nyílt a Békés Megyei Könyvtárban Stark Adolf szőlőnemesítő és dr. Mohácsy Mátyás gyümölcskertész munkásságára emlékezve, a békéscsabai Stark Adolf Kertbarát Kör termékbemutatójával. A kiállítást Szarvas Péter polgármester nyitotta meg.

A városvezető beszédében kiemelte, hogy itt van egy újabb terület, ahol Békéscsaba adott valamit a világnak. Stark Adolfot 2014-ben a város díszpolgárává választották. Nevét a legtöbben a csabagyöngye szőlőfajta nemesítése kapcsán ismerik. Dr. Mohácsy Mátyás gyümölcstermesztéssel és tanítással foglalkozott. Számos külföldi tanulmányúton gyarapította tudását.


– A Stark Adolf Kertbarát Kör 1960-ban alakult meg a megyeszékhelyen, ezzel az ország második legidősebb kertbarát köre – mondta el köszöntőjében Hankó János, a csoport vezetője. Annak idején a szakmai ismeretek gyarapítása mellett azért jött létre, hogy ezt a tudást megőrizze és tovább adja a fiataloknak.

Stark Adolf 1834. december 28-án született a felvidéki Bártfán. 1859-ben érkezett Csabára, ahol engedélyezték letelepedését. Több nyelven is beszélt, művelt ember hírében állt. 1869-ben csemegeszőlő-telepet alapított, a századfordulóra már 16 hold szőlőültetvénye és -iskolája volt. Az egész Monarchiában kereskedett a gyümölccsel. Munkájának egyik fontos területe volt a fajták gyűjteményének kialakítása, amelyek száma meghaladta a háromszázat. Az evangélikus egyház őrzi az 1903-ból származó Szőlő-Chatalogust, melyben sorszámozva 299 fajtát sorol fel törzskönyvszerűen. Nemesítőként hét új fajta előállítása fűződik a nevéhez, közülük a Kossuth nagy népszerűségnek örvendett a Délvidéken, a legkorábban érő, a csabagyöngye pedig világsikert ért el.


A legkorábban érő szőlőfajta, a csabagyöngye nemzetközi hírnévnek örvend
MTI Fotó: Varga György

Dr. Mohácsy Mátyás Békéscsabán született 1881-ben. Édesapja feladata volt, hogy a község gazdáinak fáit oltotta és rózsáit szemezte. E munkáknál fia, Mátyás is segédkezett, aki közben megismerte a kertészkedés alapjait. Tanulmányait többek között a Kertészeti Tanintézetben végezte. Majd külföldön vándorkertészként gyarapította ismereteit. 1922-ben jelent meg első műve „Gyakorlati gyümölcstermesztés” címmel. Kinevezték a Kertészeti Tanintézet tanárává, utána igazgatójává. Megszervezte a Magyar Faiskolai Szövetséget, elősegítette a Gyümölcstermesztők Országos Egyesületének létrejöttét. Munkatársaival kidolgozta az ország gyümölcstermesztő körzeteit, és létrehozták az Országos Pomológiai Bizottságot, melynek elnöke lett – írja a BékésWiki.

Kapcsolódó Cikkek