EUR: 319,90 Ft
CHF: 280,55 Ft
2019. április 22., hétfő
Csilla, Noémi

Egyéb Székesfehérvár

Középkori korpuszt tártak fel Székesfehérváron

Szent Imre ünnepén a Városházán mutatták be a nagyközönségnek a Szent István-székesegyházban végzett feltárások során megtalált gótikus stílusú, 800 éves limoges-i korpuszt.

A zománcberakású kegytárgy valószínűleg kereskedelmi úton került a városba, vagy az itt szolgáló francia klerikusok egyikének a tulajdonában állhatott. A három hónapig zajló országos jelentőségű belső ásatásokat Reich Szabina régész vezette, konzulensként közreműködött dr. Biczó Piroska régész és Bartos György művészettörténész. Reich Szabinával beszélgettünk a leletről.


Reich Szabina, az ásatás vezető régésze beszélt a munkájukról. a megtalált leletről Fotó: SeSo

A történet meseszerű: hol volt, hol nem volt. De már tudjuk, hogy volt, tehát van.

Székesfehérvár belvárosának legmagasabb pontján sikerült kutatást végeznünk, ott, ahol a négykaréjos templom is állt. Egyértelműen kiderült, hogy a négykaréjos templom és székesegyház középkori előzménye között építéstörténeti összefüggés van. Bizonyítható, hogy a négykaréjos templomot egyhajós templommá bővítették, és ennek a szentélyét találtuk meg a székesegyházon belül a padozatok alatt. Ennek kibővítése az Anjou-korban történt meg az előkerült lábazatok alapján, és itt találtunk rá az úgynevezett limoges-i korpuszra, amely valószínűleg Dél-Franciaországból származik, és a XVIII. század első feléből vagy francia klerikusok hozták, vagy kereskedelmi útján került hazánkba.


A különleges lelet, a 13. századból megmaradt Limoges-i korpusz Fotó: SeSo

Mesélne erről az útról? Ha visszanézünk a történelembe, ez borzasztó hosszú és alighanem nagyon rögös út lehetett.

Tényleg majdnem 800 évet kell visszarepülnünk az időben. Ez a tárgy a körmeneti kereszt részét képezhette. Nagy becsben tartották, az egyházi szertartások fontos tartozéka volt. Ezért maradhatott meg, igaz, annak csak a korpusz része, de szerencsére éppen itt, nálunk találtunk rá.

Ha nincs építészeti probléma a püspökségen, és nem azon kell dolgozni, lehet, hogy egy ilyen becses ereklyével szegényebbek lennénk?

Valószínűleg igen. Említettem a két padozatot, amely alatt jelentős zajjal, sok földdel és porral jártak az ásatási munkálatok, és erre a működő püspökség ideje alatt aligha került volna sor. A talajradar segítséget, mankót jelentett, hiszen már voltak a korábban elmondottakra utaló nyomok. A nemrég elhunyt régész, Siklósi Gyula is úgy gondolta, hogy hajdan itt alighanem templombővítésről lehetett szó. Ezenkívül az 1930-as években kisebb kutatások zajlottak a székesegyházon belül, középkori tárgyak kerültek elő, ami már akkor jelezte, a talajradartól függetlenül, hogy itt, a templomon belül jelentős leletekkel lehet számolni.

Hány ezer oldalt kellett átolvasniuk ahhoz, hogy mindazt, amit tudnak, azt tudhassák?

Ezer oldalt ugyan nem kellett elolvasni, de nagyon sok írott forrást kellett átnézni. A korábbi elődök dokumentációit felhasználtuk, és csak ezt követően kezdhettük el az ásatásokat.

A kor korpusza megvan, de mit jeleznek a tárgyak, találhatnak még valami kuriózumot a mélyben?

Már feltártuk, amit lehetett, és így tudjuk, a többi padozat alatt már csak az altemplom helyezkedik el. Ami anno ott volt, azt már elbontották, sőt a templomon kívül sikerült feltárnunk a temetőt, illetve a világi élettér részeit is, mert találtunk késő középkori lakóházrészt, szintén a székesegyházon belül.

A leletek mikről árulkodnak? A sötétnek mondott középkor tényleg sötét volt?

Egyáltalán nem volt sötét, hiszen lehet látni, hogy e tárgy esetében például milyen gazdag volt a zománcművészet, de ez a gazdagság igaz a kor díszítő művészetére is. Gazdagok voltak az építések, gyönyörű magas falakat találtunk, mindez azt mutatja, hogy igen magasan képzett építő- és kőfaragómesterek dolgoztak a középkorban. Nem állíthatjuk tehát, hogy sötét volt az a kor, mert minden feltárt lelet ennek az ellenkezőjét bizonyítja.

Kapcsolódó Cikkek

  • Egyre kevesebben locsolkodnak húsvétkor

    Egyre kevesebben locsolkodnak húsvétkor

    Bár a húsvét két legfontosabb vallási ünnepünk egyike, a karácsonyi hagyományokat sokkal többen követik. Az adventi gyertyagyújtás, a karácsonyfa-állítás és a mákosbejgli-evés elmaradhatatlan rituáléja a karácsonyi ünnepkörnek, a húsvéti szokásokat azonban egyre kevesebben követik.

  • A húsvét még ma is üzenettel bír

    A húsvét még ma is üzenettel bír

    Ha Jézust középpontba helyezzük, akkor életünk derűben és boldogságban megy végbe – vallja Bán Csaba, a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség lelkésze, aki az ünnep alkalmából juttatta el gondolatait lapunkhoz.

  • Tarlós: Uniós kötöttség a dugódíj bevezetése

    Tarlós: Uniós kötöttség a dugódíj bevezetése

    A budapesti behajtási díjról, amit még a Demszky Gábor-féle városvezetés önként vállalt be a 4-es metró megépítésért, egy tíz évvel ezelőtti európai bizottsági határozat és egy érvényes szerződés rendelkezik, azt nem a főváros akarja mindenáron bevezetni – mondta a főpolgármester csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.