EUR: 330,33 Ft
CHF: 300,54 Ft
2019. október 18., péntek
Lukács

Belföld

Nem változtatunk a bevándorlással kapcsolatos álláspontunkon

Magyarország semmiféle politikai nyomásgyakorlás, vagy kötelezettségszegési eljárás megindítása ellenére sem fog változtatni álláspontján, amely szerint a tömeges migráció negatív jelentség, azt már az Európai Unió külső határánál meg kell állítani – jelentette ki Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára hétfőn Brüsszelben.

Az uniós tagországok általános uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek ülésén a figyelem középpontjában egyebek mellett a lengyelországi és magyarországi jogállamiság helyzetéről folytatott megbeszélés állt, amelynek keretében kitértek a Magyarországgal szemben az uniós szerződés 7. cikke szerint indított eljárásra is.


Az államtitkár az ülést követően magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, politikai vita zajlik az Európai Unióban, amelynek a fő témája a migráció és a bevándorlás, célkeresztjében pedig Magyarország áll.

A brüsszeli bevándorláspárti elit azért támadja Magyarországot, mert a magyar emberek úgy döntöttek, hogy nem akarnak hazájukból bevándorló országot. Világos az is, hogy politkailag támadják azokat a tagállamokat, amelyek úgy döntöttek, hogy kilépnek az ENSZ migrációs csomagjából és nem vesznek részt annak további tárgyalásában – húzta alá.


Mint elmondta, a jogállamiságról folytatott, a közintézményekbe vetetett bizalmat vizsgáló általános éves napirendi pont tárgyalása alkalmával az ülésen hangsúlyozta, a bizalom alapja nemzeti és uniós szinten egyaránt az, hogy a döntésekbe a polgárokat mindig be kell vonni. Noha az Európai Unió iránti bizalom uniós átlagon felüli a magyarok körében, az uniós intézményekbe vetett bizalmukat jelentősen rontja, hogy az Európai Parlamentben a valóságnak nem megfelelő állítások hangzanak el Magyarországról – emelte ki.

Hozzátette, a közintézményekbe vetett bizalmat növeli az is, hogy Magyarország gazdasági tevékenysége jelentősen javul, már 2010-ben csökkentette az államadósságot és a költségvetési hiányt.

Takács Szabolcs a 2020 utáni hétéves uniós költségvetést érintően elmondta, addig, amíg az Európai Bizottság a következő költségvetésben az uniós intézményi bürokrácia növelését irányozza elő, addig Magyarország a kormányzati bürokrácia csökkentéséről döntött, és folyamatos lépéseket tesz a közigazgatás modernizációja érdekében.

Magyar és közép-európai szempontból aggasztó, hogy az Európai Bizottság javaslata “minden kétséget kizáróan a testület politikai ambícióit szolgálja, amelyeket az európai emberek érdeke elé helyez” – húzta alá.

“Noha még csak a tárgyalás kezdeti szakaszban vagyunk, biztosítani kell, hogy abban minden tagállam álláspontja egyenlő mértékben tükröződjön” – fogalmazott.

Magyarország úgy értékeli, hogy a tárgyalási keret nem kiegyensúlyozott, az jobban figyelembe veszi a nettó befizető országok elképzeléseit, ezért azt jelentősen módosítani kell – közölte az államtitkár.

“Elfogadhatatlannak és indokolatlannak tartjuk azt is, hogy az uniós bizottság Európa szegényebb régióitól a gazdagabbak felé csoportosítaná át a felzárkózást segítő forrásokat, amely elképzelés nyíltan szembe meg az uniós szerződésekkel és aláássa a belső piac és az egész unió érdekeit. Egy ilyen alapokon nyugvó többéves költségvetési keretet Magyarország nem fog tudni támogatni – tette hozzá Takács Szabolcs.

Az Európai Parlament tájékoztatása szerint a tanácsülést megelőző, de a tanács részének nem tekinthető, az osztrák elnökség által összehívott külön ülésen Judith Sargentini zöldpárti EP-képviselő és Claude Moraes, az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) elnöke arra szólították fel az uniós ügyekkel foglalkozó tagállami képviselőket, állapítsák meg, hogy Magyarországon veszélyben vannak-e az uniós értékek.

Az ülésen részt vevő Judith Sargentini kijelentette, a jelentés elfogadása egyértelmű jel, hogy határozott vonalat kell húzni, amikor egy tagállamban megsértik a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok közös értékeit.

“Most a tagállamoknak kell gyorsan, nyíltan és hatékonyan cselekedniük” – fogalmazott.

A képviselő aggasztónak nevezte, hogy Magyarországon további fejlemények történtek a jelentés elfogadása óta. Egy nemrégiben megszavazott új törvény például tovább sérti a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét – jegyezte meg. Sargentini hozzátette, arra kéri a tagállamokat, hogy hívjanak össze formális tanácsülést is a magyar jogállamiság kérdésének megtárgyalásáról.

Claude Moraes felszólalásában aláhúzta, a tagállamok képviselőivel folytatott hétfői előkészítő megbeszélés semmiképpen sem tekinthető hivatalos tanácsi ülésnek és szintén reményét fejezte ki, hogy formális ülésre is sor kerület a Magyarországot érintő ügyről.

Az Európai Parlament szeptemberben szavazta meg a magyar jogállamiságról szóló Sargentini-jelentést, amelynek alapján megindították az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást.

A dokumentum kritikát fogalmazott meg a jogállamiság magyarországi helyzetével, így többek között az alkotmányos és választási rendszer működésével, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, a véleménynyilvánítás és a tudományos élet szabadságával kapcsolatban.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek

  • A magyar nemzetpolitika sikeres éveket tudhat maga mögött

    A magyar nemzetpolitika sikeres éveket tudhat maga mögött

    Sok sikert és eredményt ért el a magyar nemzetpolitika a határon túli nemzetrészekkel együttműködve az elmúlt években – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára a felvidéki Nagymegyeren, ahol előadást tartott a Pro Civis társulás által idén már kilencedik éve megrendezett Önkormányzati Szabadegyetemen.

  • Motoros halt meg az M5-ös autópályán

    Motoros halt meg az M5-ös autópályán

    Meghalt egy motoros, amikor összeütközött egy autóval az az M5-ös autópályán Csengele közelében pénteken délután, a sztráda Röszke felé vezető oldalát lezárták – tájékoztatta a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI-t.

  • Átadták az Oroszlány és Tatabánya közötti kerékpárutat

    Átadták az Oroszlány és Tatabánya közötti kerékpárutat

    Átadták pénteken azt az 1,2 milliárd forintos beruházással megépült 13 kilométeres kerékpárutat, amely Kecskéden és Környén át összeköti Oroszlányt és Tatabányát, valamint lehetőséget teremt a majki kamalduli kolostor elérésére is.