2019. április 24., szerda
György

Belföld

Nemzedéki feladat a hazaszeretet kultúrájának újjáépítése

Az Országgyűlés elnöke szerint a mostani nemzedék egyik legfontosabb feladata a hazaszeretet kultúrájának újjáépítése.

Kövér László a Magyarország vármegyéi és városai – ismertebb nevén az egyik szerkesztőjéről “Borovszkynak” nevezett – sorozat reprint kiadásának bemutatóján kedden a Pesti Vigadóban azt mondta: a hazaszeretet kultúrájának újjáépítése most “korparancs”. A megmaradás egyetlen útja, amikor a globális üzleti érdekek totális támadást intéztek a közösségek ellen, minden lehetséges identitás felszámolásáért – tette hozzá.


A házelnök hangsúlyozta: szabadság és jólét, demokrácia és emberi jogok nem létezhetnek erős nemzetek és erős államok nélkül.

Kövér László a 104 év után most újra kiadott 26 kötetes “Borovszkyt” olyan “honismereti hologramnak” nevezte, amely magyar fénytörésben mutatja be a Kárpát-medencét.


A házelnök szerint a “Borovszky” a hazaszeretet kultúrájának jeles darabja, amely a korabeli tudomány igényességével rajzolja fel azt az életet, amelyet az alkotóközösség “történelmi pillanatfelvételként” 1896 és 1914 között maga előtt látott.

A magyar történelem a Kárpát-medencében nem lemaradástörténet – “mint ahogyan azt a marxista és újabban a liberális történetírás is hajlamos sugallni” -, hangoztatta, hanem olyan teljesítmény története, amelyre büszkék lehetünk.

Ha “a nemzet nem más, mint közös emlékezet a múltról és közös terv a jövőre nézve” – miként azt Ernest Renan francia filozófus megfogalmazta – akkor a “Borovszky” újrakiadásával olyan nemzeti alapmű született újjá, amely egyidejűleg erősítheti a Kárpát-medencére vonatkozó emlékezetet és terveket is – mondta.

Kövér László szerint a kiadvány legfontosabb tanulsága, hogy minden jól működő országnak családi, vallási és nemzeti közösségekre van szüksége, amelyek az önazonosság legerősebb biztosítékai lehetnek.

Kitért arra: a “Borovszky”-sorozat magyar fénytörésben mutatja be a Kárpát-medencét, annak a nemzetnek a látásmódját tükrözve, amely a történelem forgatagában, ezer éven át mindig többséget – hol abszolút, hol pedig relatív többséget – alkotott, és alkot ma is a Kárpát-medencében, amely térségről természetesen az itt élő többi nemzeti közösségnek is megvan a maga története és látásmódja.

A sorozatot méltatva a házelnök azt mondta, abból az egykor volt egész Magyarországot lehet megismerni sokszínű, változatos életében, azt az országot, amelynek közösségeit még nem választották el egymástól határok – sem fizikai, sem lelki értelemben.

Úgy fogalmazott: ha a térség XX. században született nemzetállamai olyan XXI. századi nemzeti államokká tudnak válni, amelyek nemcsak a nemzeti többségek, hanem a területükön élő minden őshonos nemzeti közösség önazonosságának és érdekeinek védelmére törekednek, akkor a Kárpát-medence népeinek és államainak földrajzi és történelmi egymásrautaltsága jövőalakító erő lehet Európában, olyan erő, amelynek mindenki a nyertese lehet. Hozzátette: a magyaroknak ez a szomszédaik számára szóló ajánlatuk, tervük a XXI. századra.

Az önmagunknak szóló XXI. századi magyar terv lényege pedig az, hogy legyen ismét magyar gyarapodás a Kárpát-medencében, lélekszámban, lélekben és erőben egyaránt – mondta Kövér László.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy 1918 a magyaroknak ugyan megpróbáltatásokat, fájdalmakat és szétszakítottságot hozott, de nem szabad, hogy eltakarja előlük azt a sokszínű világot, amely több nép történelmi otthona volt.

Ennek a régi Magyarországnak a gazdagságát mutatja be hitelesen Borovszky Samu monográfiája. A kiadvány egyszerre kínál ismeretanyagot, állít minőségi mércét a jelenkor törekvéseihez és emlékeztet minden lapján arra, hogy “áldozatos munkával és összefogással mi mindenre lehetünk képesek” – fűzte hozzá.

A Borovszky Samu történész által is szerkesztett kiadvány a Méry Ratio Kiadó gondozásában jelent meg idén, 4200 példányban, kormányzati támogatással.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek

  • Árokparton szülte meg babáját

    Árokparton szülte meg babáját

    Két héttel a szülése előtt vett először terhességi tesztet az a máriabesnyői kismama, aki két héttel később a patak partján világra hozta, majd magára hagyta kisfiát.

  • Autóban megöl a mobil

    Autóban megöl a mobil

    Baleseti okká vált a mobilozás autóvezetés közben: a magyar sofőrök 40 százaléka beismeri, hogy a tiltás ellenére telefonál, 8 százalékuk pedig azt is, hogy chatel, facebookozik autójában.

  • Éjszakai repülési tilalom lesz Budapesten

    Éjszakai repülési tilalom lesz Budapesten

    Augusztustól bevezetik az éjszakai repülési tilalmat Budapest felett éjfél és hajnali öt óra között, a mélyalvási időszakban tervezetten nem szállhatnak majd fel és le repülőgépek a Liszt Ferenc-repülőtéren – jelentette be Tarlós István főpolgármester és Palkovics László technológiai miniszter kedden.

  • Hosszú útra indult Orbán Viktor

    Hosszú útra indult Orbán Viktor

    Az első állomás Kazahsztán, ahol az ország új vezetőivel ismerkedik meg a magyar miniszterelnök. A végső úti cél azonban Kína, ahol a világ legnagyobb gazdasági programjának a világtalálkozóján vesz részt a kormányfő.