EUR: 333,17 Ft
CHF: 303,66 Ft
2019. november 19., kedd
Erzsébet

Belföld

Szorosabb lehet a magyar-dán együttműködés a migrációs és európai politika tekintetében

Szorosabb együttműködésre lehet számítani Magyarország és Dánia között a migrációs és az európai jövőről szóló politika tekintetében – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Koppenhágában az MTI-nek.

A miniszter Inger Stojberg bevándorlásért és integrációért felelős miniszterrel tárgyalt, valamint találkozott a dán parlament külügyi és európai ügyi bizottságának tagjaival is.


Tárgyalásairól úgy nyilatkozott, hogy Dánia szigorú migrációs politikát folytat, amely az észszerűségre és a biztonság garantálására épül.

Így sok hasonlóságot mutat a magyar migrációs politikával, hiszen Dánia a külső határok megvédésnek fontosságát hangsúlyozza, és ugyancsak azt gondolja, hogy a segítséget oda kell vinni, ahol a baj van, azaz a migráció okait kell megszüntetni – magyarázta. Hozzátette: továbbá Dánia szerint is már az Európai Unió területén kívül el kell dönteni, hogy ki jogosult belépni Európába.


Szijjártó Péter kiemelte: látva az elmúlt évek eredménytelenségét a visszatoloncolási politikák tekintetében, ez mindenképpen helyes álláspont.

Megjegyezte: Dánia magára is vonta a nemzetközi közvélemény kritikáját, amikor néhány kifejezetten kemény intézkedést fogadott el, például az arc eltakarásának tilalmáról.

Az a jogszabály is meghökkenést váltott ki Európában, amely arról szól, hogy a migránsok járuljanak hozzá saját ellátásuk költségeihez, vagyis egy törvény azt is lehetővé teszi, hogy a dán állam elkobozza a migránsok vagyontárgyait – mutatott rá.

A külügyminiszter hangsúlyozta: a globális migrációs csomag tekintetében Dániában is vita zajlik, a kisebbségi kormányt kívülről támogató és így működőképessé tevő párt ellenzi a csomag elfogadását.

Kijelentette: ez a csomag teljes mértékben ellentétes Európa biztonsági érdekeivel, és a szövegéből jól látszik, hogy a kontinens érdekeit nem képviselték abban a vitában, amelynek nyomán a szöveg elkészült.

Így az afrikai, latin-amerikai és ázsiai érdekek hatékony képviselete zajlott, míg Európa számára veszélyes lett a dokumentum – vélekedett.

Szijjártó Péter közölte: tárgyalópartnereivel egyetértettek abban, hogy Európának képesnek kell lennie a saját határai megvédésére, és az európaiaknak kell eldönteniük, hogy kiket engednek be Európába és kikkel akarnak együtt élni.

Arról is beszélt, hogy az EU jövője vonatkozásában hasonlóan ítélik meg a Brexit jelentette kockázatokat.

Dánia és Nagy-Britannia szoros szövetségesek, és Dánia szerint is komoly politikai és gazdasági nehézségeket okoz az uniónak a britek kilépése, de ez lehetőséget biztosít arra is, hogy a britek észszerűségét folyamatosan támogató országok most még szorosabbra fűzzék az együttműködésüket – mondta a külügyminiszter.

A kölcsönös tiszteletnek kell meghatároznia a magyar-dán kapcsolatokat

Mindig a kölcsönös tiszteletnek kell meghatároznia a magyar-dán kapcsolatokat – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Koppenhágában.

A tárcavezető dán kollégájával, Anders Samuelsen külügyminiszterrel találkozott, majd közös sajtótájékoztatójukon elmondta: Magyarországnak fontos a Dániával ápolt kapcsolat, hiszen sok kérdésben foglal el hasonló álláspontot a két ország. Ilyen kérdés az EU jövője és a Brexitet övező kihívások, amelyeket illetően egyetértenek abban, hogy Nagy-Britannia kilépése után is a lehető legszorosabb kapcsolatot kell fenntartani az országgal gazdasági, kereskedelmi és biztonsági szempontból – magyarázta.

Szijjártó Péter kitért rá: szó volt arról is, hogy Magyarország úgy döntött, nem írja alá a globális migrációs csomagot, mert az tovább ösztönözné a migrációt, ami ellentétes Európa érdekeivel.

A külügyminiszter beszélt a magyar-dán gazdasági együttműködésről is, mint mondta, 150 dán cég Magyarországon mintegy 15 ezer embernek ad munkát, és közülük többel stratégiai megállapodást is kötöttek. Ezek a cégek is hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország sikerrel lépjen át az új gazdaságtörténeti korszakba, ahol a kutatás-fejlesztésre és az új technológiákra nagyobb hangsúly kerül – mutatott rá.

Kérdésre válaszolva elmondta: a nemzeti konzultáció fontos része a magyar kormány politikájának, és amikor nagy kérdésekről van szó, mindig megkérdezik az embereket, amit csak kevés európai ország tesz meg. Eddig teljes mértékben végrehajtották az emberek akaratát, és most is megteszik majd a szükséges intézkedéseket a válaszok alapján – közölte.

Anders Samuelsen a megvitatott kérdések között említette a kereskedelmi kapcsolatokat, a Brexitet, a jogállamiság és a civil szervezetek helyzetét.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek