2018. november 14., szerda
Aliz

Egyéb Érd

Születésnap a Magyar Földrajzi Múzeumban

Ötéves tervezői, szervezői és kétkezi munkával 1983-ban hozták létre a Magyar Földrajzi Gyűjteményt, amelyet Balázs Dénes érdi geográfus alapított öt kontinensről származó néprajzi, természetrajzi gyűjtéseiből és nagy magyar utazók kallódó relikviáiból. Megkapták ehhez a hajdani Wimpffen-kúria helyiségeit, megnyílhatott az első állandó kiállítás Magyar utazók, földrajzi felfedezők címmel, majd 1988-ban a Kárpát-medence tudományos feltárói című kiállítás. Ezt követően kapta meg az érdi intézmény a múzeumi rangot a földrajz, a magyar tudósok, világutazók iránt érdeklődők számára.

A kiállítás helyszíne, a Magyar Földrajzi Múzeum
Fotó: foldrajzimuzeum.hu

Az igazgatói tisztséggel egy akkor huszonnégy éves fiatal tanárembert bíztak meg, aki a mai napig ellátja az immár nemzetközi hírű intézményben ezt a feladatot: Kubassek Jánost. A harmincöt éves jubileum alkalmából megtartott ünnepségen hangsúlyozta: gyakorlatilag a semmiből kellett megteremteni a múzeumot, és nagyon sok nagyszerű embernek kell köszönetet mondani ezért a munkáért.


A múzeumot ma is Kubassek János vezeti

A jubileumi ünnepségen az is elhangzott, hogy rendkívül sokféle tevékenységnek ad otthont a múzeum. Rangosak az intézmény gyűjteményei, a tudósok hagyatékai, a kutatókat és a szakdolgozatok íróit pedig 13 ezer darabos szakkönyvtár várja. Elsősorban a szakemberek érdeklődésére számítanak az 1985-től évente megszervezett tudománytörténeti konferenciák, de nem csak a tudomány embereire számítanak: szakkörök, táborok, könyv- és filmbemutatók szélesítik az intézmény programját, aktív kapcsolatot építettek ki a helyi és környékbeli iskolákkal is.

A jubileumi ünnepségen a közönség teljesen megtöltötte az előadótermet
Fotók: Boros Sándor

Folyamatosan bővül az intézmény múzeumpedagógiai kínálata, és érdemes kiemelni a publikációs tevékenységet is: a Balázs Dénes által életre hívott Földrajzi Múzeumi Tanulmányokat, illetve Kubassek János több életrajzi monográfiáját például a Kőrösi Csoma Sándorról A Himalája magyar remetéje címmel, vagy az Almásy Lászlóról A Szahara bűvöletében címmel írtakat.


Címkék

Kapcsolódó Cikkek