EUR: 323,56 Ft
CHF: 286,84 Ft
2018. december 15., szombat
Valér

Belföld

Uniós bíróság: Jogszerűek a devizahitel-szerződések tisztességtelen feltételeinek eltávolítását célzó magyar szabályok

Összhangban vannak az uniós joggal azok a magyar jogszabályi rendelkezések, amelyek módosítják a devizahitel-szerződések tartalmát az azokban foglalt egyes tisztességtelen szerződési feltételek eltávolítása érdekében – ismertette az uniós főtanácsnok indítványát az Európai Unió bírósága csütörtökön.

A luxembourgi székhelyű uniós törvényszék tájékoztatása szerint Nils Wahl főtanácsnok indítványában kiemelte, az uniós irányelv célja a fogyasztó és a kereskedő közötti szerződéses egyensúly helyreállítása a tisztességtelen szerződési feltételek semmisségének előírásával.


Az uniós irányelvvel tehát nem ellentétes az a magyar jogszabályi rendelkezés, amely a tisztességtelenségtelen szerződési feltételek eltávolításával a fogyasztói szerződést hatályban tartja – mutatott rá a svéd főtanácsnok.

Az ügy előzménye, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság három kérdést tett fel az Európai Bíróságnak.


Az egyik szerint arra volt kíváncsi, hogy az Európai Bíróság egy korábbi ítélete azon rendelkezése, amely szerint a magyar bíróságok az alkalmazott árfolyamrés jogellenességének megállapítása után más, jogszabályban meghatározott árfolyam alkalmazásával orvosolhatják e jogellenességet, úgy értelmezendő-e, hogy a jogellenes helyzet orvoslására akkor is lehetőség van, ha a szerződés érvényben tartása az árfolyamkockázat viselésének kötelezettsége miatt ellentétes a fogyasztó gazdasági érdekeivel.

A főtanácsnok hangsúlyozta, hogy a szerződés egésze megsemmisítésének következménye, hogy a részletekben megfizetendő fennmaradó kölcsönösszeg azonnal esedékessé válik, ami meghaladhatja a hitelfelvevő pénzügyi képességeit, és ezért jobban bünteti őt, mint a hitelezőt. Azzal a körülménnyel, hogy tisztességtelen szerződési feltételek eltávolítása ellenére a fennmaradó szerződésekből eredő árfolyamkockázat továbbra is a fogyasztót terheli, a főtanácsnok megállapította, hogy a fogyasztó gazdasági érdeke nem értékelhető kizárólag az árfolyamkockázat szempontjából. A szerződés egészéből következő valamennyi gazdasági előny és hátrány ugyanis csupán együttesen, a szerződéskötés összes körülményére figyelemmel vizsgálható – húzta alá.

A főtanácsnok szerint, a nemzeti bíróság szerepe a tisztességtelen szerződési feltételek semmisségének megállapítására korlátozódik, e feltételek vagy e feltételekre tekintettel a szerződés más kikötéseinek módosítására azonban a nemzeti bírónak nincs lehetősége.

Következésképpen az uniós irányelvvel nem ellentétes az a magyar jogszabályi rendelkezés, amely a szerződés – tisztességtelen feltételek nélküli – hatályban tartását célozza.

A magyar bíróság azt is meg szerette volna tudni, hogy összhangban van-e az uniós irányelvekkel, illetve az uniós jog alapelveivel az, hogy a magyar Országgyűlés törvényi úton úgy módosította a devizahitel-szerződéseket, hogy az árfolyamkockázat terhét a továbbra is a fogyasztó köteles viselni.

Nils Wahl ezzel kapcsolatban megállapította, hogy az irányelv nem akadályozza, hogy a jogalkotó bizonyos tisztességtelen kikötéseket törvények útján érvénytelenítsen az igen elterjedt, tisztességtelen banki gyakorlatok megszüntetése érdekében anélkül, hogy megsemmisítené az érintett szerződéseket.

A Budai Központi Kerületi Bíróság végezetül azzal kapcsolatban vár iránymutatást, hogy az említett uniós szabályok és alapelvek megengedik-e azt, hogy a Kúria a fogyasztóvédelem területén olyan jogegységi határozatokkal irányítsa az alsóbb fokú bíróságok ítélkezési gyakorlatát, amelyek – véleménye szerint – nem átlátható eljárás keretében születnek.

Ezt illetően, a főtanácsnok arra mutatott rá, hogy a Kúria által elfogadott jogegységi határozatok ugyan kötelezőek a magyar bíróságokra nézve, de egyáltalán nem akadályozzák azokat abban, hogy megvizsgálják az eléjük tárt szerződések uniós joggal való összhangját. Sem azt, hogy adott esetben e jognak megfelelő döntést hozzanak, eltérve a jogegységi határozattól az uniós jog elsőbbségének elve alapján. A főtanácsnok szerint semmi sem áll útjában annak, hogy a magyar bíróságok előzetes döntéshozatali eljárás keretében az uniós bíróságtól kérjék a Kúria jogegységi határozatai az uniós joggal való összhangjának megvizsgálását olyan esetekben, ha ezen összhang meglétével kapcsolatban kételyeik merülnek fel.

A főtanácsnok indítványában ezért annak kimondását javasolta az uniós bíróságnak, hogy a szóban forgó bírósági határozatok nem ellentétesek sem az irányelvvel, sem pedig az uniós jog egyéb rendelkezéseivel.

Az uniós főtanácsnok feladata, hogy – pártatlanul és függetlenül eljárva – a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen az uniós bíróság elé. Véleménye nem köti a bíróságot, de a végső ítélet az esetek jelentős részében egybeesik azzal.

Címkék

Kapcsolódó Cikkek