EUR: 319,72 Ft
CHF: 280,32 Ft
2019. április 20., szombat
Tivadar

Egyéb XIV.kerület

56 éve készíti a frizurákat Béla bácsi

Hatvankettőben kezdte a szakmát a Gellért Szállóban, manapság pedig leányával, Mónikával viszi fodrászüzletét Zuglóban Sigyánszky Béla fodrászmester, azaz Sigyi. Vágta Latinovits haját, zsűrizett néhány száz versenyen, és tanított néhány ezer fodrásztanoncot.

– Mindkét szülőm egész életében fodrász volt. Nem jártam napközibe, hanem valamelyikük üzletébe mentem, az én házi feladatom minden délután ott íródott. Elképzelhetetlen volt, hogy más szakmát válasszak, különösképpen, hogy az édesapám jó nevű versenyző volt, így 4-5 évesen én már fodrászversenyeken rohangáltam. Ehhez képest nem volt könnyű fodrásszá válnom, mert akkoriban a könnyűipari szakmákat lányoknak ajánlották, és csak nagy nehézségek árán jutottam be az iskolába. Mindenféle orvosi papírokat szereztem, sőt még Marozsán elvtársnak is írtam levelet ez ügyben – mesélt a kezdetekről Béla bácsi.


– A Gellért Szállóban kezdtem, majd a Váci utcába kerültem, ahol rengeteget tanultam. Azt kaptam útravalóul, hogy figyeljek és kérdezzek, és azoktól, akik ott dolgoztak, megtanultam a jó modort és a diszkréció fontosságát.  Latinovits Zoltán volt az egyik vendégünk, és sok olyan, aki számított akkoriban, hiszen sikk volt a Váci utcába járni. Jó vendégek voltak, akik ha befogadtak, nagyon jó volt a köreikben lenni – mondta el a fodrászmester, akitől megtudtuk, hogy a hatvanas évekbeli frizurák megkövetelték a fodrászmunkát, és akkoriban nem volt minden háztartásban sem fürdőszoba, sem hajszárító. Ezért sokan hetente jártak fodrászhoz, amit úgy kompenzált az állam, hogy a szolgáltatások árát maximálta, és a versenyeket is támogatta.

– A rendszerváltás előtt a versenyek alkalmával jártunk külföldre, ott vásároltunk például hajszárítókat, nekem volt először spray-hajlakkom az országban. Előtte szájjal fújtuk ki a lakkot az üvegből, egy kis cső segítségével. De az igazság az, hogy a versenyre való felkészülés fejleszti igazán a szakembert, ez az igazi haszna. Manapság a zsűri ellenőrzése a feladatom, ami azért kellemesebb feladat, mert én nem osztanék második és harmadik helyet. Az a három ember már a szakma csúcsa, nem lehet őket rangsorolni. Annál is inkább, mert egyszer egy elcsalt versenyen én is csak második lettem, és szeretném, ha ettől az élménytől megóvhatnám a mai fiatalokat, akiket én nagyon szeretek. Rengeteget lehet tanulni tőlük, hiszen ők ebbe a világba születtek bele, ezért teljesen másban erősek, mint mi.


Kapcsolódó Cikkek