EUR: 323,25 Ft
CHF: 290,75 Ft
2019. június 26., szerda
János, Pál

Külföld

75 éve halt meg a gabonapehely feltalálója

Hetvenöt éve, 1943. december 14-én halt meg John Harvey Kellogg amerikai orvos, vállalkozó, a ma már a reggeli elengedhetetlen kellékének számító gabonapehely feltalálója.

1852. február 26-án született egy seprűkötő fiaként. Vallásos szülei az ádventista hitben nevelték, így szerény és kötelességtudó ember lett, aki vallása miatt élete végéig tartózkodott a dohányzástól, a hústól és az alkoholtól.


Kellogg 1875-ben szerzett orvosi diplomát, a következő évben elvállalta a Michigan államban található Battle Creek szanatóriumának vezetését, és az intézményt messze földön híressé tette. A derék doktornak meglehetősen sajátos módszerei voltak, amelyek a szexualitásról vallott nézetein alapultak. Az önkielégítést a háborúnál és a járványoknál is nagyobb, szó szerint halálos veszélynek tartotta, de még a házastársak közti szexuális érintkezésről is úgy vélte, hogy ártalmas a testi, a szellemi és a lelki egészségre. Ő maga soha nem is hálta el házasságát, de mintegy negyven gyermeket fogadott örökbe.

A testi kísértések ellenszerének az egészséges étrendet és a mozgást tartotta, így betegeit szigorú vegetáriánus diétára fogta (főként az olajos magvakra esküdött, és kidolgozott egy mogyoróvajreceptet is), étkezés előtti testgyakorlást, utána pedig beöntést és hideg zuhanyt írt elő. Választott módszerei ellenére páciensei közé tartozott William Taft volt elnök, a felfedező Amundsen, a pilótanő Amelia Earhart, az író G. B. Shaw, a feltaláló Edison és a gyáros Henry Ford is.


A gazdasági ügyeket vivő William öccsével a betegek számára legjobb étrendet kutatva akart könnyen emészthető kenyérpótlékot előállítani. Az áhított célt soha nem érték el, de ennél sokkal hasznosabb felfedezésre bukkantak. 1894-ben William véletlenül órákra állni hagyott egy tál megfőzött búzát, és mivel semmit nem dobtak ki, ezt a megkeményedett anyagot is kinyújtották és megsütötték. Legnagyobb meglepetésükre vékony, ropogós, ízes és könnyen fogyasztható pelyheket kaptak.

A páciensek közül sokan távozásuk után is kívánták az új eleséget, a fivérek a levélben érkező rendelések kielégítésére a 1898-ban vállalkozást alapítottak. A technikát is tökéletesítették, ízesítőket (például malátát) tettek az immár kukoricából készült nyersanyagba, a végeredmény a corn flakes, azaz kukoricapehely nevet kapta.

A testvérek sokat veszekedtek, a kereskedelmi vénával megáldott Will cukrot is akart a pehelyhez adni, hogy az kelendőbb legyen, és azt is szerette volna, ha minden idejüket találmányuk terjesztésének szentelik. Viszonyuk végül teljesen megromlott, 1906-ban szakítottak. Kettejük közül Will lett sikeresebb: az általa alapított Kellogg cég ma a világ 20 országában gyártja és 160-ban (Magyarországon is) forgalmazza termékeit.

John maradt az orvoslásnál, és egy vaskos, több kiadást megélt könyvet írt a szexualitás veszélyeiről. Panteista nézetei miatt összeütközésbe került egyházával, ahonnan 1907-ben kizárták, de a szanatóriumot továbbra is működtette. A gazdasági válság alatt aztán be kellett zárnia az intézményt, és Floridában nyitott újat, de ez soha nem érte el az előző népszerűségét.

John Harvey Kellogg kilencvenegy éves korában, 1943. december 14-én halt meg. Alakja és szanatóriuma ihlette az 1993-ban Alan Parker rendezésében készült Promenád a gyönyörbe című filmet.

Kapcsolódó Cikkek