2019. június 26., szerda
János, Pál

Egyéb Székesfehérvár

A Boleró után, a Diótörő előtt, Rómeót és Júliát várva

A Székesfehérvári Balett Színház hivatalosan augusztus 1-je óta létezik. Néhány hónap alatt már két bemutatón is túlestek a megyeszékhelyen, a Vörösmarty Színházban megcsodálhattuk a Bolerót, és a napokban jöhet a Diótörő bemutatója. Jártak már külföldön, tartottak nyilvános próbát a közönség bevonásával. Egerházi Attila igazgatóval beszélgettünk múltról, jelenről, jövőről.

Egerházi Attila igazgató nemcsak beszél, de a feladatokat be is mutatja Fotó: SeSo

Tükröm, tükröm, mondd meg nékem, ki táncol szebben… Fotó: SeSo

Jólesik egy pillanatnyi szusszanás Fotó: SeSo

Gondolom, nem unatkoznak ennyi bemutatóval.


Nagy léptékben haladunk, de úgy érzem, szükség van erre, hiszen a városban egy új műfajt szeretnénk a közönséggel megismertetni. Ezt az ismerkedést nem szeretnénk időben nagyon elhúzni, mivel sok szép tervünk van, ezért ezek megvalósításához az átlagosnál is gyorsabb tempóban kell haladnunk.

Ráadásul az önöké több mint balett, mert táncszínház plusz. A táncosok művészek, a művészek bohémek, de mégis jó volt látni azt az elképesztő fegyelmet, amit a próbán bemutattak.


A táncművésznek két ismérve van, és két kihívásnak kell megfelelnie, amikor színpadon van. Nagy fegyelmezettséget kíván tőle a tevékenysége, hiszen a testét kötelező kordában tartania, míg az érzelmeit irányítania kell a szerephez, ami koncentrált, koordinált munkát jelent. Másfelől az egyik agyféltekéjének, a szívének bohémnak kell lenni, szabadjára kell engednie az érzelmeit, a lélek gátjait át kell ugrania, miközben a „hangszerén”, a testével is játszania kell.

A balett komplett művészet, zene, tánc és színészi játék. E háromból van valamelyiknek primátusa az ön színházában?

Nem emelem ki egyiket sem, ezek egymás mellett vannak, egymást erősítik. A koktélban sincs primátusa az alkotóelemek egyikének sem, hiszen az összhatás a lényeges. Sőt, e háromhoz még hozzáteszem a világítást, a fényt, a jelmezeket, ezeket is meg kell tervezni, mert a táncszínház talán tényleg a művészetek legkomplexebb ága.

A próbán láttuk, hallottuk a humorát. E nehéz műfajnak, a humornak milyen szerepe van a balettben? A humorban ismer, vagy nem ismer tréfát?

Azt hiszem, Bernard Show mondta, attól az embertől, akinek nincs humora, félni kell… A humor kommunikáció, a dráma alapja. Dráma nélkül nincs humor, humor nélkül nincs dráma. A humor az élet esszenciája, így e nélkül nincs élet. Nézzük csak meg a királyokat, miért voltak bolondjaik? Azért, mert kimondták az igazságot, márpedig a humor mondja ki az igazat, mégpedig szeretetteljesen. Mert ha nem így teszi, akkor cinikus, és az nem humor, az már keserűség. A humornak mély szeretetből kell fakadnia, és az igazságot kell kimondania.

Amit a próbán láttunk fizikai munkát, abba több sportág kiválósága belehalt volna. Elképesztő erőnlét kell a baletthez. Mennyire mennek el a falig az állóképesség megszerzése tekintetében?

A tánc egyik aspektusa a sport, mégpedig élsport a javából. Több évtizede készült egy felmérés, hogy a foglalkozások között melyik a legnagyobb állóképességű, kalóriaigényű tevékenység? Két foglalkozás végzett az élen holtversenyben, az akkori idők csákányos bányásza és a balett-táncos. Mindig elmegyünk a falig, mert csak a megfelelő erőnlét birtokában lehet a művészetünket tökéletesen megvalósítani.

Túl vannak a Bolerón, a napokban következik a Diótörő, míg a Rómeó és Júlia a közeljövőt jelentheti.

Januárban kezdjük próbálni a Rómeó és Júliát. Háromfelvonásos nagy balett ez, Prokofjev nagyívű, kitűnő muzsikájával. Terveink szerint ezt tavasszal mutatjuk be. De előtte még meg kell „törnünk a diót”, szerencsére a Diótörő alkalmas arra, hogy a közönséget meghódítsuk. Ez a célunk, ezt akarjuk tenni. Van tehát feladatunk bőven, dolgozunk hát ezerrel.

Kapcsolódó Cikkek