2019. június 20., csütörtök
Rafael

Külföld

A moszkvai GUM áruház 125 éves

Százhuszonöt éve, 1893. december 2-án nyílt meg Moszkva egyik jelképe, az egykori Állami Áruház, a GUM.

A Vörös tér Kremllel szembeni oldala évszázadok óta kereskedelmi célokat szolgált. A fából készült üzletek azonban többször is leégtek, mert télen az árusok maguk eszkábálta kályhákkal fűtöttek, s az üzletsorok idővel a keleti bazárok hangulatát idézték. A 18. század végétől Európa-szerte egyre több fedett kereskedőutcát létesítettek (a sorban az első, a párizsi Passage du Caire 1798-ban nyílt meg), s Nagy Katalin cárnő is elrendelte egy “kereskedelmi központ” építését Moszkva szívében.


A munkálatokat az olasz származású építész, Oszip Bove fejezte be, miután Napóleon 1812-es oroszországi hadjárata során Moszkva nagy része leégett. (Bove tervezte a Bolsojt, a híres Nagyszínházat is.) A klasszicista homlokzatú épület belülről továbbra is keleti bazárra emlékeztetett az üzletsorok nagy száma, árkádos elhelyezkedése miatt. Az építményt ötven év elteltével balesetveszélyesnek nyilvánították, s 1889-ben új tervpályázatot írtak ki, amelyet Alekszandr Pomerancev nyert meg.

Az építkezési munkálatokat 1890 májusában kezdték meg, s az áruház három passzázsa már három és fél év elteltével, 1893. december 2-án megnyitotta kapuit. A mintegy 250 méter hosszú, 88 méter széles, 70 ezer négyzetméter területű épület méretét tekintve nemcsak a cári Oroszországban, hanem egész Európában is egyedülálló volt. A GUM (eredeti nevén Felső Kereskedősorok) a milánói Galleria Vittorio Emmanuele II mintájára épült, de annál másfélszer nagyobb, ráadásul a milánóiban a felső szinteken nincsenek üzletek, és hiányoznak belőle a GUM jellegzetes hídjai is. A háromszintes “kereskedőváros” három hatalmas, üvegkupolás, egymással párhuzamos árkádsorból áll, a 16 ezer négyzetméteres, 800 tonna fém felhasználásával készült üvegtetőt az a Vlagyimir Suhov tervezte, akinek nevéhez az első orosz kőolajvezeték és több száz rádiótorony is fűződik.


Az épületben már megnyitásakor több száz üzlet üzemelt, amelyekben a legmárkásabb és legdrágább termékeket (selyem, óra, cipő, parfüm stb.) lehetett megvásárolni, s a korban úttörő módon az árakat is feltüntették. A divatos ruhákat a kirakatban próbababákon tették közszemlére, emellett működött itt fodrászat, bank, posta és étterem is. Az árak a felső szinteken voltak alacsonyabbak, a legfelső szinten a kereskedelmi vállalatok képviseletei, az alagsorban a nagykereskedők kaptak helyet. A GUM-ba betérők nemcsak vásárolhattak, hanem pihenhettek és szórakozhattak is, 1895-től rendszeresen szerveztek zenés esteket híres művészek részvételével.

Az 1917-es forradalom után az egykori üzletekben közigazgatási hivatalok kezdték meg működésüket, majd Lenin 1922-ben rendeletet írt alá az Állami Áruház megalapításáról. A GUM – amelynek máig használatos logóját a szovjet avantgárd kiemelkedő alakja, Alekszandr Rodcsenko tervezte, az új gazdaságpolitika jelképe lett, mintájára a Szovjetunió több városában nyílt hasonló áruház.

A GUM-ot, amelynek közelében 1924-ben épült fel a Lenin-mauzóleum, 1930-ban ismét bezárták, minisztériumok székhelye lett. A tetőtérben lakásokat is kialakítottak, de a bérlők spártai körülmények között éltek, mert otthonukban sem víz-, sem gázvezeték nem volt. Időről időre még az épület lebontásának gondolata is felmerült, a harmincas évek közepén a Vörös tér tervezett kiszélesítésekor, 1947-ben a nagy honvédő háború monumentális emlékművét szánták a helyére, de végül elálltak ettől. Itt ravatalozták fel 1932 novemberében Sztálin öngyilkosságot elkövetett második feleségét, és 1945. május 9-én a moszkvai rádió a GUM-ból jelentette be Németország kapitulációját, a Szovjetunió összeomlásáig a Vörös téri felvonulások alatt a GUM falán helyezték el Marx, Engels és Lenin hatalmas arcképeit.

Az áruház a Sztálin halála után fél évvel, rekord gyorsaságú felújítást követően 1953. december 24-én ismét kiskereskedelmi intézményként nyitotta meg kapuit. Régi fényét visszanyerve a moszkvaiak kedvenc helye, a hruscsovi olvadás szimbóluma lett, ahol a többórás sorban állás után hiánycikknek számító termékeket: nyugati kozmetikumokat, jugoszláv cipőket, keletnémet fehérneműt, indiai teát is lehetett vásárolni. A Christian Dior párizsi divatház 1959-ben itt tartott fotózása alatt készült képeken a hosszú ruhát és széles kalapokat viselő manökenek mögött a háttérben az áruház kíváncsi vásárlói láthatók. (Érdekesség, hogy a nyolcvanas évek végén a GUM a Dallas című amerikai filmsorozat egyik epizódjának is színhelye volt.)

A brezsnyevi pangás idején, a hatvanas évek végétől már sivár kirakatok és üres polcok várták a betérőket. A sorban állás csak a Szovjetunió bukása után kezdődött újra, de akkor már az első nyugati butikok megnyitásakor. Ezekhez azóta újabb és újabb, még nevesebb divatmárkák csatlakoztak, de a nagyáruházban természetesen az orosz specialitásokat is meg lehet venni.

A GUM üzletei naponta reggel tíztől este tízig várják a látogatókat. A Vörös tér felőli monumentális bejárat 1993-ban nyílt meg ismét, és 2007 óta újra működik a legendás szökőkút. Tíz éve, hogy újra lehet vásárolni az éjjel-nappal nyitva tartó Gasztronom N 1 csemegeüzletben, ahol az olasz felvágott, a francia sajt és pezsgő, a vodka és a kaviár mellett a szovjet korszak népszerű és korántsem borsos árú termékei is kaphatók, mint a tölcséres fagylalt vagy a papírpohárban árult, körteillatú limonádé.

A GUM három szintjén működő több mint 400 üzletnek, kávéháznak, mozinak, kiállítótereknek naponta csaknem 30 ezer, évente mintegy 15 millió látogatója van, a világ több mint 100 vezető márkája van itt jelen. A műemléképület neve a régi, de helyiségeit 2059-ig a Bosco Di Ciliegi orosz cég bérli az államtól, s 2012-ben a szomszéd utcában megnyílt a gyerek-GUM.

Címkék

Kapcsolódó Cikkek

  • Novák Katalin: A magyarok és a németek szövetségesek

    Novák Katalin: A magyarok és a németek szövetségesek

    A magyarok és a németek között szövetség köttetett harminc évvel ezelőtt a határnyitáskor és a berlini fal leomlásakor – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, a Magyar-Német Ifjúságért Egyesület (Jugendwerk) új irodájának megnyitóján.

  • Visszatért a farkas Hollandiába

    Visszatért a farkas Hollandiába

    Visszatért a farkas Hollandiába két évszázaddal az után, hogy a vadászat miatt kihalt a faj a térségben – közölték csütörtökön holland illetékesek.