2019. június 26., szerda
János, Pál

Egyéb Miskolc

A nagyvadak sorsa közös ügy

Már jóval régebben visszatelepültek a nagyvadak hazánkba, mint azt a medvékről és farkasokról szóló hírek alapján gondolnánk – tudtuk meg dr. Heltai Miklós vadgazdálkodási szakmérnöktől. A szakember szerint mind felelősek vagyunk a medvékért, hódokért és farkasokért. 

Nemrég farkast láttak, sőt fotóztak a Börzsönyben, az idei év egyik slágertémája a különböző medveészlelésekkel kapcsolatos hírek voltak, emlékezetes például egy Robinak keresztelt (egyébként nőstény) állat vándorlása a szlovák határ közeléből egészen Szegedig. A tél beálltával egyre nehezebben találnak élelmet a vadak, egyre közelebb merészkednek az emberhez, ezért a felelős magatartásról kérdeztük a szakembert.


– Annak, hogy hirtelen megsokasodtak ezek a hírek, egyrészt technikai oka lehet, hiszen gyorsul az információáramlás. Ám ezek a fajok már évekkel ezelőtt megtelepedtek Magyarországon, csak akkor még nem törte át az információ a média korlátait, vagy akik akkor észlelték, nem jelezték. Európai szinten megfigyelt történet, hogy ezek a fajok elkezdtek megerősödni: állományuk és elterjedési területük is bővült – mondta el lapunknak dr. Heltai Miklós, a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének professzora.

Farkast láttak a Börzsönyben
Fotó: Duna–Ipoly Nemzeti Park

Érdekes jelenség volt, hogy például a medveészleléseknél a többség annak szurkolt, hogy az állatokat „hagyják békén”, sokan még akkor is felháborodtak, amikor Robit lakott terület közelébe érve altatólövedékkel ártalmatlanították, holott például Erdélyben akár éles lőszerrel is gond nélkül kilövik őket.


– A kilövésnek is komoly szabályai vannak, ez nem jelenti a faj kiirtását, csak eseti megoldás. Napjainkban igen erős állatvédelmi szemlélet uralkodik, amire jellemző, hogy erőteljesen akadályozza a konfliktusos fajok kezelését, bagatellizálják azok károkozó képességét vagy veszélyességét. Konfliktusos fajok azok, amelyek képesek kárt okozni, veszélyforrássá válni az ember számára, például a medve, a farkas, a hiúz vagy a hód – magyarázta a professzor, aki egy érdekes társadalmi jelenségre is felhívta a figyelmet.

– Nem tartom szerencsésnek, ha jó szándékkal is, de az emberek kisfarkasokat simogatnak, medvékkel szelfiznek. Ez ugyanis azt sugallja, hogy ezek plüssállatok, amelyekkel lehet játszani. És amikor ez a helyzet valakit közvetlenül érint, mondjuk egy juhászt, akinek a birkáját megeszi a farkas, a többség nem érti, hogy mi a probléma azzal az aranyos kis állattal, amelyik olyan kedves, amikor simogatják – mutatott rá az ellentmondásokra dr. Heltai Miklós. Hozzátette: ha megtartjuk ezeket a fajokat hazánkban, többé nem hagyhatjuk magukra őket, ahogy a kárt elszenvedőket sem.

Kapcsolódó Cikkek