2019. július 20., szombat
Illés

Belföld

A vidéki egyetemeknek népességmegtartó szerepük is van

A vidéki egyetemeknek óriási szerepük van abban, hogy az értelmiség helyben tudjon maradni, ami azért fontos, mert nemzetközi felmérések is igazolják, hogy ahol nincs értelmiség, ott hosszú távú fejlődés nem lehetséges – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára hétfőn a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisvárdán, egy fórumon.

A vidéki felsőoktatás szerepe az értelmiség utánpótlásában című konferencián Horváth Zita úgy fogalmazott: a helyben képzett értelmiség sokkal elkötelezettebben tud dolgozni a városért, a térségért vagy a megyéért, hamarabb érzékeli a problémákat és könnyebben tud azokra megoldást találni.


Kiemelte: céljuk, hogy egyórányi utazással bárhonnan elérhető legyen valamilyen felsőoktatási képzés. Ehhez nyújtanak nagy segítséget például a Kisvárdán vagy a Sátoraljaújhelyen működő felsőoktatási képzési centrumok – tette hozzá.

Közölte: az idén negyven százalékkal nőttek a szociális támogatások, a jövő esztendőtől pedig ugyanilyen mértékben emelkednek a tanulmányi ösztöndíjak is. Ezek, valamint a kiválósági ösztöndíjak nyújtanak megfelelő alapot ahhoz, hogy egy tehetséges fiatal számára az anyagi helyzet ne legyen gát a diploma megszerzésében.


A helyettes államtitkár felhívta a főként diákokból álló hallgatóság figyelmét arra is, hogy az utóbbi években számos külföldi befektető érkezett Magyarországra, s jelentős részük Észak-Magyarországra és az Észak-Alföldre települt. Ezek többsége német tulajdonú, ami egyre inkább szükségessé teszi az angol mellett a német nyelv elsajátítását is – közölte.

Horváth Zita a duális képzések nyújtotta lehetőségeket is a diákok figyelmébe ajánlotta, ami – mint hangsúlyozta – nemcsak versenyképes képzettséghez, de gyakran konkrét munkahelyhez is hozzásegíti a fiatalokat.

Szigeti Ádám, az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára azokat a globális változásokat ismertette, amelyekre Magyarországnak is fel kell készülnie.

Megemlítette: Magyarország az Európai Unió és az OECD legnyitottabb gazdaságú tagja, amit az bizonyít, hogy jelentős működőtőke érkezik az országba. Aláhúzta: ezek a vállalatok világszínvonalú technológiát és innovációt telepítenek ide, amihez az oktatásnak is fel kell zárkóznia.

Kiemelte: zajlik a negyedik ipari forradalom, amely ismét jelentősen megváltoztatja a társadalmi és gazdasági folyamatokat, és új kihívások elé állítja az emberiséget. Példaként említette, hogy 2030-ra az energiaigény 50, a vízigény 40, az élelmiszerigény pedig 35 százalékkal nő.

A helyettes államtitkár felhívta a diákok figyelmét arra is, hogy a diploma megszerzése után nemcsak az az út áll előttük, hogy alkalmazottként elhelyezkednek valamelyik cégnél, hanem saját vállalkozást is alapíthatnak. Azzal tudják segíteni településüket, ha saját gazdasági társaságuk minél több helyi embernek ad majd megélhetést – tette hozzá Szigeti Ádám.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke elmondta, hogy az államháztartásból jelentős támogatást kap az oktatás, s a legnagyobb szeletet a felsőoktatás hasítja ki. Az állami támogatás mértéke eléri a 300 milliárd forintot, de az egyetemek ettől jóval nagyobb keretből gazdálkodnak, mivel komoly saját bevétellel is rendelkeznek – mondta. Hozzátette: 2010 óta a felsőoktatásra költött pénz százmilliárdos nagyságrenddel emelkedett.

Beszélt arról is, hogy a magyar gazdaság igényeihez igazodva érdemes növelni a reálképzésben résztvevők számát. Hozzátette: az egyetemeket versenyképessé kell tenni, az állami támogatás mértékét pedig az eredményességhez kell kötni. Kovács Árpád megfogalmazta azt is: a képzések finanszírozásában stabil, kiszámítható, a munkaerőpiaci követelményeket és a költségvetési forrásokhoz igazodó feladat- és teljesítményalapú rendszert kell bevezetni.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek