2019. június 20., csütörtök
Rafael

Belföld

Azonnali lépéseket követel a hatékony klímavédelem

A következő évtizedek a megújuló és az atomenergia szerepének növekedéséről kell szóljanak majd a világ energiatermelésében. A károsanyag-kibocsátás csökkentése ugyanis már nem választás kérdése, az emberiség jövője a tét.

Extrém melegek vagy hidegek, csökkenő sarki jégtakaró, a tengerszint emelkedése – néhány olyan tényező, amelyek már ma is, az egyelőre 1 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklet- emelkedés világszerte érezhető negatív hatásaként jelenik meg. A klímaváltozás, illetve annak elsőrendű okaként számon tartott globális szén-dioxid-kibocsátás kapcsán egyre több nemzetközi szervezet kongatja a vészharangot, nem véletlenül. A légkörbe kerülő szén-dioxid mennyisége tavaly rekord mértékben, közel másfél százalékkal emelkedett a megelőző évi szinthez képest – ekkora növekedést korábban még soha sem regisztráltak.


Credit line: Profimedia, Alamy

Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC, Intergovernmental Panel on Climate Change) több mint 6000 tudományos elemzést összesítő jelentése szerint ahhoz, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedése – az iparosodás előtti időszakhoz képest – 1,5 Celsius-fok alatt maradjon, gyors, kiterjedt és korábban nem tapasztalt változásokra van szükség az emberi társadalom minden területén. Ha 2 Celsius-fok helyett „csak” ennyivel melegedne fel az átlaghőmérséklet, akkor 2100-ra a világtengerek szintje 10 centiméterrel lenne alacsonyabb, illetve a Jeges-tenger nyári jégmentességének gyakorisága legalább évtizedenként egy alkalomról évszázadonként egyre csökkenhetne. Két fokos melegedés esetén a korallzátonyok szinte mindegyike eltűnne, másfél Celsius-foknál pedig 70-90 százalék között adódna a veszteség mértéke. Jól látható, hogy minden tized fok számít, hiszen 1,5 Celsius-fok vagy afeletti globális felmelegedés esetén jelentős, akár visszafordíthatatlan globális változások indulnának, amelyek negatív környezeti és társadalmi hatásai szinte beláthatatlanok.

Credit line: Profimedia, Alamy

 

Az emberiségnek közben mind több energiára van és lesz szüksége, az üvegházhatású gázok kibocsátását ugyanakkor csökkenteni kell. Mindez a megújulók és az atomenergia, mint alacsony kibocsátású technológiák szerepére hívja fel a figyelmet. Az atomenergia a Magyarországon nagy termelési potenciállal nem rendelkező vízierőművek után a világ második legnagyobb, alacsony kibocsátású energiatermelési módja, a globálisan tisztán megtermelt áram 30 százalékát nukleáris reaktorok állították elő 2016-ban. Magyarország számára is a megújuló és az atomenergia alkalmazása jelenti a fenntartható energetika jövőjét.


A Paksi Atomerőmű szén-dioxid-kibocsátásmentes villamosenergia-termelésével biztosítja az energiaellátás alapját hazánkban, segítségével a hazai energiatermelés egyik alapvető célja is teljesülhet, hogy megfeleljen az európai uniós, valamint a nemzetközi éghajlatvédelmi és klímapolitikai célkitűzéseknek. A Paksi Atomerőmű a hazai áramtermelés felét biztosítja alacsony áron és klímabarát módon, hozzájárulva az importfüggőség csökkentéséhez és az energiabiztonság növeléséhez, negyven éve káros anyagok kibocsátása nélkül, stabilan, biztonságosan és megbízhatóan üzemel. A jelenleg működő négy paksi blokk által megtakarított oxigén kétmillió ember szükségletét fedezi, ami gyakorlatilag megegyezik azzal a mennyiséggel, amelyet az összes magyarországi erdő termel meg egy év alatt.

MTI Fotó: Máthé Zoltán

Kapcsolódó Cikkek