EUR: 323,43 Ft
CHF: 290,88 Ft
2019. június 27., csütörtök
László

Külföld

Ismerje meg Örményországot!

Örményországban december 9-én előrehozott parlamenti választásokat tartanak, ismerje meg  az országot!

Az Örmény Köztársaság Délnyugat-Ázsiában, a Kis-Kaukázus lábainál terül el, északon Grúziával, nyugaton Törökországgal, délen az azeri exklávé Nahicsevánnal és Iránnal, keleten Azerbajdzsánnal határos. Területe 29 743 négyzetkilométer, a mintegy hárommilliós népesség 98,1 százaléka örmény, 1,1 százaléka kurd, 0,8 százaléka egyéb nemzetiségű, 92,6 százalék az örmény apostoli egyház híve. A főváros Jereván, a hivatalos nyelv az örmény, a hivatalos pénznem a dram.


Gazdaság: Örményországban a szovjet tervgazdálkodás idején fejlett ipar épült ki, de a nyersanyagokat és az energiát importálta. A Szovjetunió összeomlása után a gazdaság csak lassan állt talpra, a helyzetet nehezítette, hogy a karabahi konfliktus miatt Törökország és Azerbajdzsán is lezárta határait, így Örményország csak Grúzia és Irán felé tud kereskedni. Az ország így sebezhető gazdaságilag, és erősen függ Oroszországtól, mert az infrastruktúra kulcsfontosságú elemei orosz kézben vannak, onnan érkezik a földgáz és a GDP ötödét az Oroszországban dolgozók hazautalásai teszik ki. Jereván tavaly novemberben partnerségi együttműködési megállapodást írt alá az Európai Unióval a nyitás jegyében. A kormány előtt álló legfontosabb feladatok a korrupció letörése, munkahelyek teremtése és hatékony gazdasági reformok bevezetése. A gazdasági növekedés tavaly 7,5 százalék, az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson 9500 dollár, a munkanélküliség 18,9 százalékos, az infláció 0,9 százalékos volt.

Történelem: Örményország 301-ben a világon elsőként tette államvallássá a kereszténységet. A terület az évszázadok során római, bizánci, arab, perzsa és török uralom alatt állt, keleti része 1828-tól az Orosz Birodalom része lett. Az első világháború idején az oszmán fennhatóság alatt álló területeken elkövetett népirtásnak mintegy egymillió áldozata volt, az elmenekültekből kiterjedt örmény diaszpóra jött létre. Az orosz fennhatóság alatti terület 1918-ban kikiáltotta függetlenségét, de 1920-ban lerohanta a Vörös Hadsereg, és szovjet tagköztársaság lett. A függetlenséget a Szovjetunió felbomlása idején, 1991. szeptember 23-én kiáltották ki. Az Örmény Köztársaság csatlakozott a szovjet utódállamokból alakult Független Államok Közösségéhez, 2015 óta tagja az Oroszország befolyása alatt álló Eurázsiai Gazdasági Uniónak is. A túlnyomórészt örmények lakta, de azeri fennhatóság alatt álló Hegyi-Karabah miatt Azerbajdzsánnal 1988-ban kipattant konfliktus 1991-ben hadüzenet nélküli, 30 ezer halottat követelő háborúvá terebélyesedett, az 1994-es tűzszünet óta Karabah de facto független, végső jogállásáról azonban nem született egyezség.


Államszervezet: Az 1995-ben elfogadott, legutóbb 2015-ben módosított alkotmány értelmében az inkább ceremoniális feladatokat ellátó, a parlament által megválasztott és újra nem választható államfő megbízatása hét évre szól, a posztot 2018. április 9. óta Armen Szárkiszján tölti be. A törvényhozó hatalom letéteményese az egykamarás Nemzetgyűlés (Azgajin Zsoghov), amelynek 101 tagját közvetlenül, pártlistákon öt évre választják, az etnikai kisebbségeknek külön helyeket tartanak fenn. A parlament létszáma ennél több is lehet (jelenleg 105), mert az alaptörvény előírása szerint egy pártnak vagy pártszövetségnek sem lehet kétharmados többsége, ilyenkor a többi párt kiegészítő mandátumokat kap. A végrehajtó hatalom feje a miniszterelnök, aki a 2015-ös alkotmánymódosítás után megkapta az államfő addigi jogköreinek többségét.

A legutóbbi, 2017. április 2-i választásokon a tíz éve hivatalban lévő Szerzs Szargszján államfő vezette Örményország Köztársasági Pártja győzött. Egy évvel később, 2018. április 17-én a parlament Szargszjánt választotta meg az elnöki hatáskörök rovására megerősített kormányfői tisztségre. A korrupcióval és hatalomátmentéssel vádolt politikus ellen tiltakozások, tüntetések kezdődtek, s ő egy héttel később lemondásra kényszerült. A parlament május 8-án – második nekifutásra – az ellenzéki vezető Nikol Pesinjánt választotta miniszterelnökké, akire a stabilitás megőrzése érdekében 11 kormánypárti képviselő is igennel voksolt. A törvényhozásban azonban Szargszján pártja maradt többségben, s Pesinján október 16-án lemondott, hogy kierőszakolja az előrehozott választások megtartását. A parlament a hónap folyamán két alkalommal sem tudott új miniszterelnököt választani, ezért ki kellett írni a választásokat.

Kapcsolódó Cikkek