EUR: 326,99 Ft
CHF: 301,24 Ft
2019. augusztus 20., kedd
István

Belföld

Klónozott pulykát karácsonyra?

Ugyan még kezdetleges, ám mégis valóság az állatok élelmezési céllal való klónozása. A közvélekedés ugyan nem egységes és az állattenyésztési szakemberek sem felkészültek, valószínűleg már nincs messze az az idő, amikor az ökológiai krízis miatt klónozott pulykát fogunk fogyasztani karácsonykor.

Lapunk Bánáti Diána professzort kereste meg, hogy a klónozás jelenlegi heyzetéről és annak megítéléséről beszámoljon, ő két másik tudóssal, Mészáros Zsuzsannával és Szabó Erzsébettel kutatta a témát. A  Nemzetközi Élettudományi Intézet európai ügyvezető és tudományos igazgatója elmondta, tengerentúlon már forgalomban vannak klónozott állatból származó termékek.


– Az Európai Unióban a közeljövőben – 5-10 éven belül – nem látok esélyt arra, hogy élelmiszeripari felhasználás céljából állatokat klónozzanak. Igen jelentős a fogyasztói elutasítás, megrekedt a szabályozás, az ipar nem fektet be a technológiába, megoldatlan a fogyasztói oldalról megkövetelt jelölés és nyomonkövethetőség ellenőrzése. Azonban, tudomásunk szerint Brazíliában, Argentínában és az  USA-ban például már most is forgalomba kerülnek klónozott állati termékek, de forgalmi adatok nem ismeretesek, mivel ezeknek a termékeknek nincs megkülönböztető jelölése az adott országokban – számolt be a jelenlegi helyzetről a kutató professzor. Egy világmérető élelmiszerválság azonban valószínűleg gyorsan változtatna az eljárás megítélésen, majd a piac helyzetén is.

– Számos, akár személyes válsághelyzet – túlélést veszélyeztető szituáció – története mutat rá arra, hogy szükséghelyzetben érthetően a túlélés kerül előtérbe, bármi áron. A fogyasztói attitűd, a társadalmi – gazdasági – természeti környezet, a tudomány és a technika állása is sokat változhat a jövőben, így „békeidőben” is elképzelhető az elfogadás növekedése. Különösen, ha az állati szenvedést ki tudják iktatni a folyamatból. A Föld növekvő népességének szintén növekvő fehérje szükséglete indokolttá teszi a kutatást új fehérje források keresésére és elfogadtatására – például rovarok, hüvelyesek, mesterséges hús és tenyésztett hús – illetve a klónozási technikán keresztül jobb minőségű és nagyobb hozamú állati termék előállítására. A klónozást a kiválasztott jó hozamú egyedeknél végzik, majd a klónozással létrehozott egyedeket már ivaros módon szaporítják tovább – válaszolta Dr. Bánáti Diána a fogadtatásra vonatkozó kérdéseinkre.


– Jelenleg mintegy 40 ország foglalkozik az élelmezési célú klónozással, elsősorban a tejtermelés fokozásában tudtak eredményeket elérni. A jövő fogja eldönteni, hogy a különböző fehérje forrás alternatívák milyen erősségekkel és gyengeségekkel rendelkeznek népélelmezési és fenntarthatósági szempontból. A tudomány fejlődését nem szabad és nem is lehet megállítani, a kutatók mindig is megpróbálnak új lehetőségeket feltárni, új technikai megoldásokat találni. Ám mindannyiunk közös felelőssége, hogy ez egyezményes etikai normák és szigorú szabályok mentén történjen – foglalt állást Dr. Bánáti Diána.

Kutatási eredmények

A kutatók felmérése négyféle emberi attitűdöt különböztet meg, ez alapján sorolja négy csoportba a válaszadókat.

  • A technokrata (26%) attitűdű emberek a klónozást hasznosnak ítélték, és nem fogalmaztak meg élesebb etikai kételyeket sem.
  • A haszonelvűek (21%) gondolkodásmódja árnyaltabb, az ökológiai kérdéseket fontosnak tartják, és megoldásként tekintenek a klónozásra.
  • A kockázatérzékenyek  (40%) félelmetesnek tartják a klónozást, egészségügyi szempontból aggályosnak tartják az eljárást
  • A naiv elutasító szegmens (13%) az etikai vetület a döntő, az ökológiai kérdés kevéssé játszik szerepet a véleményükben.

A felmérésből kiderül, hogy az elutasítás okai különbözőek, ám az élelmezési célú klónozás megítélése egyöntetűen negatív. Az állattenyésztési szakemberek elfogadóan állnak a klónozáshoz, azonban a szaktudásuk nem megfelelő, nem felkészültek. 

forrás: laboratorium.hu

Kapcsolódó Cikkek