EUR: 320,27 Ft
CHF: 280,14 Ft
2019. április 23., kedd
Béla

Egyéb Érd

Lengyel, magyar, két jó barát

Ismeretterjesztő történészi előadásnak indult, majd könyvbemutatóvá alakult az a rendezvény, amelyet a Csuka Zoltán Városi Könyvtárban rendezett az Érdi Lengyel–Magyar Kulturális Egyesület a független Lengyelország centenáriumának köszöntésére.

A könyvtár zsúfolásig megtelt nagytermében Mitrovits Miklós történész, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa bevezetőjében felidézte a lengyel függetlenség elvesztésének körülményeit. Az 1700-as évek vége felé ugyanis az akkori európai nagyhatalmak, Oroszország, Poroszország és Ausztria egyszerűen felosztották maguk között Lengyelországot. Ettől kezdve egészen az első világháború lezárásáig, 1918-ig nem létezett lengyel államiság.


Az Érdi Lengyel–Magyar Kulturális Egyesület elnöke, Bazsóné Megyes Klára üdvözölte a megjelenteket

Az előadó fontosnak tartotta kiemelni, hogy a magyarok, kiváltképp a magyar értelmiség döntő része nemcsak rokonszenvezett, hanem tevőlegesen ki is állt a lengyelek mellett, és ez a tevékenység kölcsönös volt, amit a történelem számtalan ténnyel bizonyít. Ebben nyilvánvalóan annak is szerepe volt, hogy a magyarok sorsa mindig is sokban hasonlított a lengyelekéhez; itt se volt lehetőség zavartalan fejlődésre, nálunk is nehezítette az életet hol egyik, hol másik nagyhatalom sanyargatása. Éppen ezért volt fontos és értékes az a korszakokon átívelő barátság, amely az élet legkülönbözőbb területein megnyilvánult, egészen napjainkig.

Mitrovits Miklós történész a két nép barátságának speciális területeiről is beszélt

Mindezt jól illusztrálta két, Mitrovits Miklós által szerkesztett könyv, amelyet az előadó bemutatott a könyvtár közönségének. Hangsúlyozta: munkatársaival nem hagyományos értelemben vett történelemkönyveket akartak írni, hanem valami mást, valami szokatlant. Az egyik címe: Hídépítők, alcíme pedig: A magyar–lengyel kapcsolatok arcképcsarnoka. A szerzők szándéka az volt, hogy a mai olvasót közelebb hozzák a huszadik századi magyar–lengyel közös történelemhez, hogy konkrét emberi sorsok megismerésén keresztül példákat mutassanak be a jelen és a jövő nemzedékének. A kötet lapjain egyes személyek sorsán és tevékenységén keresztül megelevenedik a két nemzet kapcsolatának története az első világháború kitörésétől kezdve egészen az 1956-os forradalom, majd a rendszerváltás eseményeinek felidézéséig, és ami talán fő értéke a kötetnek: mindezt emberközelből mutatja be. Pontosabban: mutatják be a könyv szereplői, politikusok és hírszerzők, cserkészek és irodalmárok, katonák és művészek, egyetemi tanárok és sportolók, és még sokan mások.


A könyvtár nagyterme zsúfolásig megtelt
Fotók: Boros Sándor

Ez az emberközeliség sajátja a másik kötetnek is. Itt a sportról van szó – cím: Riválisok a pályán, barátok a hétköznapokban –, és itt is az egyes személyek sorsán keresztül körvonalazódik a két nemzet egymás segítése, barátsága. A kapcsolatoknak erről a területéről eddig nem sok szó esett. Rengeteg magyar vívóedző tevékenykedett például a lengyel vívósport megteremtésén – és feltehetően azt sem sokan tudják, hogy az első lengyel labdarúgó szövetségi kapitány magyar volt.

Kapcsolódó Cikkek

  • Egyre kevesebben locsolkodnak húsvétkor

    Egyre kevesebben locsolkodnak húsvétkor

    Bár a húsvét két legfontosabb vallási ünnepünk egyike, a karácsonyi hagyományokat sokkal többen követik. Az adventi gyertyagyújtás, a karácsonyfa-állítás és a mákosbejgli-evés elmaradhatatlan rituáléja a karácsonyi ünnepkörnek, a húsvéti szokásokat azonban egyre kevesebben követik.

  • A húsvét még ma is üzenettel bír

    A húsvét még ma is üzenettel bír

    Ha Jézust középpontba helyezzük, akkor életünk derűben és boldogságban megy végbe – vallja Bán Csaba, a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség lelkésze, aki az ünnep alkalmából juttatta el gondolatait lapunkhoz.

  • Tarlós: Uniós kötöttség a dugódíj bevezetése

    Tarlós: Uniós kötöttség a dugódíj bevezetése

    A budapesti behajtási díjról, amit még a Demszky Gábor-féle városvezetés önként vállalt be a 4-es metró megépítésért, egy tíz évvel ezelőtti európai bizottsági határozat és egy érvényes szerződés rendelkezik, azt nem a főváros akarja mindenáron bevezetni – mondta a főpolgármester csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.