EUR: 324,55 Ft
CHF: 299,06 Ft
2019. augusztus 18., vasárnap
Ilona

Extra

Motorral ment világgá Andor, eddig 18 országot járt be

Bezsnei Andor május óta 18 országot járt be és több mint 35 ezer kilométert tett meg motoron, közben lefogyott Indiában, rendőri kísérettel hagyta el Pakisztánt, nekünk Szumátráról adott interjút, ahol a karácsonyt is tölti. Az utat csak nagyjából tervezte meg, ám Amerika legdélebbi települése, Ushuaia után biztosan Alaszka felé veszi irányt az erdélyi informatikus, teljesítve ezzel a Pánamerikai főútvonalat. 

– Hogyan jött a Föld körüli utazás ötlete?


– Először csak pár hónapos túrát terveztem Mongóliáig és vissza, de az út tervezése során rájöttem, hogy többet akarok, és most még van lehetőségem. Ha most nem indulok el, akkor talán sosem fogok, ezért úgy döntöttem, hogy belevágok és addig megyek, míg körülményeim engedik.

– Hogyan tervezted meg az utad, hogy milyen országokat érintesz, hol szállsz meg?


– A neten kutattam a lehetőségek után, hogy melyik útvonalak vannak nyitva nemzetközi turisták számára, melyik egyszerűbb, és lényegében mások leírásaira alapozva kidolgoztam a saját útvonalam. Szállást nagyon ritkán foglalok előre, általában csak pár órával vagy egy nappal az érkezés előtt, és gyakran húzom föl a sátram, ha úgy adódik. Európában többet kempingeztem mint Ázsiában, mert az időjárás inkább megengedi, viszont Ázsiában jóval olcsóbbak a szállások, már 5-6 euróért egész kényelmes szobát kap az ember.

Kotor, Montenegro

– Mit gondolnak az utadról a barátaid, családtagok? Ők is nagy utazók?

– Sajnos a családban és a baráti körben is én vagyok az első, aki ilyesmibe vágta a fejszéjét. Volt, aki bátorított, míg mások szerint baromság ilyesmire pénzt költeni. Én pedig úgy gondolom, hogy egyszer élünk, utazással olyan élményekre tehetünk szert, amilyeneket otthonról el sem tudtam volna képzelni és ráadásul fejlődtem: rengeteget tanultam magamról és a világról.

– Miért pont motorral indultál neki? Milyen motoros előéleted van?

– A motorozás az egyik legrégebbi szenvedélyem. 14 évesen ültem először motoron és azóta sem untam rá. Ez pont a fele az életemnek, úgyhogy remélem továbbra is fogok tudni áldozni ennek a szenvedélynek.

– Mennyi pénzt kell erre fordítanod? Van szponzorod aki támogat, esetleg magad állod az utad?

– Az utazás költsége egyéni igényektől függ, attól, hogy ki hogy szeret utazni, mennyire rugalmas, mit bír meg a gyomra. Ha az ember luxusra vágyik, akkor a határ a csillagos ég, viszont ha okosan csináljuk, és nem vágyunk fényűző lakosztályra, akkor például Ázsiában havi ötszáz euróból egész sok mindent meg lehet látogatni. Engem termékekkel támogat néhány szponzor, a költségeket én fedezem. Azt, hogy mit bírok el, talán meghatározza, hogy a francia idegenlégióban is szolgáltam korábban, legutóbb pedig húsmarha farmot üzemeltettem.

– Melyik volt a legérdekesebb hely az eddigi utad során?

– Éményből rengeteg van, viszont a legkalandosabb talán Pakisztán volt, ahol 26 napot töltöttem, és épp a választások zajlottak, ami min kiderült, nem a legjobb időpont utazgatni. Szerencsésen megúsztam a lövöldözéseket és néhány öngyilkos merényletet is. Az iráni határtól egészen Lahorig fegyveres kíséretem volt, akik a biztonságomra vigyáztak. Lahortól északra sikerült teljesítenem a pakisztáni Karakoram highway-t, ami Islamabadtól a Khunjerab átjáróig húzódik – ez pedig már a kínai határ. Az útvonal érinti azt a pontot is, ahol a világ három legmagasabb hegylánca találkozik: a Karakoram, a Hindu Kush és a Himalája.

Barát – Gilgit, Pakisztán

– Hogyan reagálnak az emberek a történetedre, amikor elmondod nekik, mi járatban vagy?

– Jelenleg Indonéziában vagyok, Java szigetén, épp Szumátra felé tartok, itt elképesztően kedvesek az emberek. Van, aki lenyűgözőnek találja az egész ötletet, más meg nem érti, miért csinálom. Tehát pontosan úgy reagálnak az emberek az egész világon, akárcsak otthon.

Andor Java szigetén – Kawah Ijen tó

– Mit eszel általában? Hogy bírja a gyomrod a változatosságot?

– Próbálom mindenhol belevetni magam a helyi konyhába, viszont a gyomrom nem bírja a csípős ételeket, és ezért Pakisztán és India nagy kihívás volt. Sikerült jól le is fogyni, viszont az igazat megvallva néha letolok egy-egy pizzát vagy hamburgert. Az a helyzet, hogy Erdélyben a zsíros ételekhez vagyok szokva, és az otthoni ízek is nagyon hiányoznak.

– Barátokat szereztél az út során?

– Ez a legjobb része az utazásnak. Mindenféle emberrel megismerkedsz, helyivel és utazóval egyaránt. Találkoztam olyan bringással, aki több mint száz országot szelt már át kerékpárral, és olyannal is, aki ugyanabban a falucskában élte le az egész életét. Ez az egyik nagy előnye annak, hogy egyedül utazom, úgymond rá vagyok kényszerülve, hogy szóba elegyedjek másokkal, és ilyenkor ismerem meg a legjobb történeteket.

Kapcsolódó Cikkek