2019. január 23., szerda
Rajmund, Zelma

Belföld

Nyugdíjemelés januárban

Megjelent a Magyar Közlöny 2018. december 12-i számában a Kormány 240/2018. (XII. 12.) Korm. rendelete a nyugellátások és egyes más ellátások 2019. január havi emeléséről.

Az emelés mértéke januárban 2,7 százalék lesz, hiszen ez a mérték szerepel inflációs előrejelzésként a 2019. évre vonatkozó költségvetési törvényben.


A költségvetési törvény ezen fogyasztóiár-növekedés előrejelzését nem módosította időközben a jogalkotó, bár az infláció tényleges mértéke a 2,7 százaléknál jelenleg is magasabb.

A nyugdíjtörvény előírásai szerint legközelebb 2019. novemberében lehet majd korrigálni a  nyugdíjemelés mértékét, ha a 2019. január és augusztus közötti nyolc hónapban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által mért tényleges, általános fogyasztóiár-növekedés vagy a tényleges, nyugdíjas fogyasztóiár- növekedés mértéke meghaladná a 2,7 százalékot.


A nyugdíjak vásárlóértékének megőrzésére így nem az inflációs emelés módszere jelent veszélyt, hiszen annak hatását a tényadatok tükrében minden év novemberében visszamenőleg korrigálni lehet (amint történt ez pl. 2017-ben). Hanem az a tény, hogy a nyugdíjaknak az aktív dolgozók keresetéhez viszonyított vásárlóereje az utóbbi években folyamatosan csökken, mégpedig egy önmagában örvendetes fejlemény, a nemzetgazdasági átlagbér növekedés mellékhatásaként,

A 2018-ban várható nettó átlagos reálkereset-növekedés a tavalyi és a tavaly előtti két évhez hasonlóan idén is 10% körül vagy annál is magasabban alakul majd, így a nyugdíjak viszonylagos, vagyis a nemzetgazdasági nettó reálkeresethez viszonyított vásárlóerő-csökkenése ez évben is bekövetkezik. (A KSH legfrissebb jelentése szerint a nyugdíjak relatív vásárlóerő csökkenése 2017-ben 9,2 százalékos volt.)

Ezt a folyamatot csak az fordíthatja meg, ha finomodik a nyugdíjemelés jelenlegi módszere. Az egyik megoldás az lehet, ha a nyugdíjemelés mértéke a jövőben nem csak  az infláció előre becsült alakulásától függene, hanem valamilyen arányban a reálkeresetek növekedésétől is. Ennek volt példája a korábbi években már alkalmazott svájci indexálás, amely fele-fele részben függött a keresetnövekedéstől és a fogyasztói árak alakulásától. A magyar gazdaság gyors fejlődése, a magyar költségvetés egészséges alakulása feltehetően lehetővé teszi, hogy a jogalkotó jövőre megvizsgálja egy vegyes emelési rendszer bevezetését, hogy ezzel megakadályozza a nyugellátások vásárlóerejének további csökkenését az aktív korúak átlagkeresetéhez képest.

Dr.Farkas András
www.nyugdijguru.hu

Kapcsolódó Cikkek

  • Novák: Prioritási listát állítottak az emberek a nemzeti konzultáción

    Novák: Prioritási listát állítottak az emberek a nemzeti konzultáción

    Prioritási listát állítottak az emberek a családok védelméről szóló nemzeti konzultáción, amelynek kérdőívét mintegy 1,4 millióan töltötték ki – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.

  • Nem figyeli meg az állam a turistákat

    Nem figyeli meg az állam a turistákat

    A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) semmilyen vendégekkel kapcsolatos személyes adatot nem tárol és kezel majd, kizárólag statisztikai adatok digitális tárolására lesz alkalmas – mondta Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója a Magyar Időknek.