2019. június 20., csütörtök
Rafael

Belföld

Tiszta energiával kerülheti el az emberiség a klímakatasztrófát

Magyarország a következő évtizedben az 1990 előtti érték közel felére csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását. A globális klímavédelem legfontosabb eszköze a megújuló és az atomenergia lehet a következő évtizedben, jelentős veszélyektől mentve meg a világ lakosságát.

Az emberiséget fenyegető klímakatasztrófa bizonyos hatásai már ma is érezhetők, a hőhullámok emberéleteket is veszélyeztetnek, a tengerszint emelkedése városokat tüntethet el, az aszályok miatt éhínségek alakulhatnak ki, de komoly egészségügyi kockázat, hogy a klímaváltozás miatt korábban adott helyen nem ismert kártevők vagy kórokozók, járványok jelenhetnek meg. A globális felmelegedéssel összefüggő hatások mintegy 50 százaléka köthető az emberi tevékenység okozta szén-dioxid-kibocsátáshoz. A károsanyag-kibocsátásában pedig jelentős szerepet játszik a fosszilis (szén-, gáz vagy éppen olaj elégetésén alapuló) energiatermelés. Az éghajlatváltozás megállításához alapjaiban kell megváltoznia annak, ahogy a világ a mindennapokhoz szükséges áramot megtermeli.


, Image: 334733325, License: Rights-managed, Restrictions: , Model Release: no, Credit line: Profimedia, Alamy

 

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése azonnali lépéseket igényel, ezzel – látszólag – ellentétes folyamatként azonban egyre több energiára lesz szüksége az emberiségnek. Az OECD keretein belül működő Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency, IEA) kitekintése szerint 2040-re 25 százalékkal nőhet a világ energiaigénye, megfelelő energiahatékonysági intézkedések nélkül azonban akár kétszer ekkora is lehet a bővülés. Ahhoz, hogy a több áram, kevesebb szennyezés elve teljesüljön, az energia megtermelésének szerkezetét kell megváltoztatni: 2017-ben a világon megtermelt összes villamos energia közel kétharmadát fosszilis – vagyis elégetéskor jelentős károsanyag-kibocsátást okozó – tüzelőanyagok felhasználásával állították elő. A következő két évtizedben azonban az ilyen, szennyező energiatermelés súlyának 20 és 45 százalék közé csökkenését várja az elemzés. Mindez pedig az alacsony károsanyag-kibocsátású energiatermelés, a megújulók és az atomenergia szükségszerű bővülését vetíti előre.

Magyarország 2030-ra 40 százalékkal csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es állapothoz képest, miközben természetesen a gazdasági növekedés fenntartása is kiemelt cél, ami alacsony energiaárakat követel, miközben a 2030-as évekre több ezer megawatt pluszkapacitásra lesz szükség a hazai villamosenergia-rendszerben. Az elöregedő erőművek kiváltásában, illetve a növekvő energiaigény fedezésére létrehozott új kapacitások létrehozásában a megújuló energia mellett – annak működési sajátosságai miatt – megkerülhetetlen a lakosság és az ipar számára az alap villamosenergia-termelést időjárástól függetlenül, folyamatosan nagy mennyiségben biztosítani képes atomenergia szerepe. A Paksi Atomerőmű nélkül a klímapolitikai célkitűzések teljesítése már most elképzelhetetlen lenne Magyarországon.



MTI Fotó: Máthé Zoltán

 

A fosszilis erőművekkel összehasonlítva mind a tüzelőanyag, mind a kibocsátott szennyező anyag mennyisége alapján a megújuló energia mellett az atomerőmű garantálja a leginkább fenntartható energiatermelést. A megújuló és az atomenergia egymást kiegészítve lehet az emberiség számára az egyik legnagyobb veszélyt jelentő klímaváltozás elleni harc eszköze. Az atomerőmű képes ugyanis a legszigorúbb biztonsági követelményeknek megfelelő alaperőműként szolgálni, és ezzel jelentősen hozzájárulni a villamosenergia-rendszerek stabilitásához, hiszen áramra akkor is szükség van, amikor nem süt a nap, vagy nem fúj a szél. A napelemek, szélerőművek és atomerőművek a termelés helyén károsanyag-kibocsátás nélkül, de teljes életciklusukra vonatkoztatva is az egyik legalacsonyabb kibocsátású energiatermelési módként képesek kielégíteni a növekvő igényeket. Magyarországon a Paksi Atomerőmű biztosítja a folyamatos és tiszta villamosenergia-ellátást, a hazai villamosenergia-ellátás alapvető pilléreként a tavalyi, történelmi csúcsot jelentő bruttó villamosenergia-termelése 16,1 terawattórát tett ki, ami a hazai bruttó termelés 50 százalékát adta.

Címkék

Kapcsolódó Cikkek