2019. február 19., kedd
Zsuzsanna

Belföld

A csúcs közelében maradt a foglalkoztatás tavaly szeptember-novemberben is

A tavaly szeptember-novemberi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 494 ezer volt, 44 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 0,9 százalékponttal 69,7 százalékra emelkedett. A megelőző augusztus-októberi 4,502 milliós foglalkoztatási rekordhoz képest az adat alig változott – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 93 ezerrel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 53 ezerrel lett kevesebb és 131 ezerre tette a KSH. A külföldi telephelyen dolgozók száma a mintavételi hibahatáron belül változott az egy évvel korábbihoz mérve és 110 ezerre becsülte a hivatal.


A 15-64 évesek körében az aktivitási ráta – azaz a munkaerőpiacon megjelenő foglalkoztatottak és munkanélküliek átlagos aránya a korosztály teljes népességéhez viszonyítva – tavaly szeptember-novemberben 72,3 százalékos volt, ami 0,7 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A foglalkoztatottak száma 28 ezerrel nőtt, a munkanélküliek száma 9 ezerrel csökkent, a korosztály lélekszáma 40 ezerrel, az inaktívak száma 58 ezerrel 1,758 millióra csökkent egy év alatt.

A 15-24 éves fiatalok foglalkoztatottsága az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, a foglalkoztatási ráta pedig 29,9 százalékos volt. A legjobb munkavállalási korú 25-54 éves népességben a foglalkoztatottak száma és a foglalkoztatási ráta a mintavételi hibahatáron belül változott, a ráta 84,0 százalékos volt tavaly szeptember-novemberben. Az 55-64 éves korosztályban 21 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak létszáma, a foglalkoztatási ráta pedig 3,3 százalékponttal, 55,8 százalékra emelkedett.


A 15-64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 0,5 százalékkal, a foglalkoztatási ráta 0,7 százalékponttal, 76,8 százalékosra nőtt. A 15-64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 0,8 százalékkal, foglalkoztatási rátájuk pedig 1,0 százalékponttal, 62,7 százalékosra nőtt.

A 20-64 éves korcsoportban – amelyre az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos foglalkoztatási célértéket tűzött ki az Európa 2020 stratégiában – a foglalkoztatási ráta egy év alatt 0,9 százalékponttal, 74,8 százalékosra emelkedett. A korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 82,6, a nőknél 67,2 százalékos.

Ismét mélységi rekordon a munkanélküliség

A 15-24 évesek munkanélkülisége lényegében nem változott, munkanélküliségi rátájuk 10,2 százalék volt. A munkanélküliek több mint ötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 évesek, azaz a legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 3,2 százalékos volt, az 55-74 éveseké pedig 2,5 százalék. A változások mindkét esetben mintavételi hibahatáron belüliek voltak.

A 15-64 éves férfiak körében a munkanélküliek létszáma gyakorlatilag nem változott és a ráta is 3,5 százalékos maradt. A nőknél 10 ezerrel csökkent a munkanélküliség és 0,5 százalékponttal 3,9 százalékosra csökkent a munkanélküliség, ami alig nagyobb a második negyedévben mért 3,7 százalékos eddigi mélypontnál.

A munkanélküliség átlagos időtartama 14,6 hónap volt, a munkanélküliek 38,5 százalék-a legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

November végén a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint (https://nfsz.munka.hu/) a nyilvántartott álláskeresők létszáma 5,5 százalékkal, 243,9 ezer főre csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Kapcsolódó Cikkek

  • Jakab Péter szerint minden homoszexuális aberrált

    Jakab Péter szerint minden homoszexuális aberrált

    Tovább folytatódik a Jobbik ámokfutása. A sorozatos zsidózás után a párt frakcióvezető-helyettese, Jakab Péter a HírTV által közzétett újabb hangfelvételen aberráltaknak nevezte a homoszexuálisokat. A csatorna egyébként hétfőn is bemutatott egy hanganyagot, amin a jobbikos politikus bűnözőkként beszélt a zsidó emberekről.

  • A digitalizáción múlik a versenyképesség erősödése

    A digitalizáción múlik a versenyképesség erősödése

    Magyarország versenyképességének további erősödése a digitalizáción múlik, ennek kiterjesztését ezért a legfontosabb gazdasági célok közé kell emelni – jelentette ki a pénzügyminiszter a Nemzeti Versenyképességi Tanács keddi ülését követő sajtótájékoztatón Budapesten.