2019. február 18., hétfő
Bernadett

Belföld

A magyar vállalkozások képesek a 21. századi technológia használatára

Európában Magyarországon a legnagyobb az exporton belül a high-tech aránya, ami azt mutatja, hogy a magyar vállalkozások képesek a 21. századi technológia használatára, a magasabb hozzáadott érték előállítására – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára pénteken Debrecenben.

György László, a Debreceni Egyetem (DE) gazdasági évindító partnertalálkozóján A felsőoktatás szerepe az innovációban és a gazdaság fejlesztésében címmel tartott előadásában jelezte: a magyarországi vállalkozások 3 százaléka külföldi tulajdonú, s ezek adják a hozzáadott érték több mint 50 százalékát, vagyis háromszor termelékenyebbek, mint a hazai vállalatok.


Azok az országok sikeresek hosszú távon, ahol a nemzeti multinacionális cégek erősek, így Magyarországon is az a cél, hogy megerősödjenek a magas hozzáadott érték előállítására alkalmas hazai vállalkozások – tette hozzá az államtitkár.

Kitért arra, hogy 2010 után sikerült a magyar gazdaságpolitikának megoldani a foglalkoztatás kérdését: 2010-ben egymillióval kevesebben dolgoztak hazánkban mint Csehországban, azóta 850 ezerrel dogoznak többen, összesen mintegy 4,5 millióan Magyarországon, és emelkednek a bérek is.


György László szerint a felsőoktatási intézményekben jelenleg az alapkutatások dominálnak, de szeretnének olyan egyetemi tudományos projekteket, olyan kutatásokat támogatni, amelyeket a gazdaság közvetlenül hasznosíthat. Ennek érdekében az akadémiai előrelépést szabadalmak formájában is támogatják, vagyis szabadalmakkal is lehet a jövőben tudományos fokozatokat szerezni.

2015-től jelentősen nőtt a felsőoktatási intézményekben dolgozó kutató-fejlesztők száma. Itt olyan projekteken, szolgáltatásokon dolgoznak, amelyeket a helyi kis- és középvállalkozások, illetve a külföldi nagyvállalatok is tudnak hasznosítani – magyarázta.

A kreatív, innovatív vállalatok fejlődésében nagy az egyetemi szféra szerepe – fűzte hozzá.

Az államtitkár a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA) az egyik “legtiszteletreméltóbb intézménynek” nevezte, de megítélése szerint a 21. században olyan kutatásokat kell finanszírozni, ami a magyar embereket szolgálja. György László ezt “ma nem látja biztosítottnak”, s mint hozzátette: “az MTA-tól tényleges teljesítményt várnak”. Ugyanakkor nyilvánvalóvá tette, hogy nem csökken a kutatás-fejlesztés támogatása, sőt az idén 30 milliárd forinttal nő, ami további 90 milliárd forint piaci forrást generál, vagyis 120 milliárddal bővül a terület.

Közölte: az országban nyolc tudományos (science) parkot hoznak létre, amelyek egyetemek köré szerveződnek. Ezeket a Bay Zoltán kutató központ fogja felügyelni, s gondoskodik majd arról, hogy a kutatási eredmények “ne ragadjanak be a tudomány elefántcsont-tornyába”.

Bács Zoltán, a DE kancellárja a partnertalálkozón kiemelte: a gazdasággal szoros kapcsolatokat ápoló, évi 180 milliárd forintból gazdálkodó egyetemnek 32 cégben van többségi tulajdona.

Az idei év legfontosabb feladatai közül a műszaki képzés és az innováció fejlesztését, illetve “az innovációs és pénzügyi szisztéma” továbbfejlesztését jelölte meg.

A műszaki és a természettudományi karokon az idén 19 ezer négyzetméter ingatlant újítanak fel, és hatezer négyzetméter újat építenek, bővítik az oktatói létszámos és új szakokat is indítanak. Az egyetemi innovációs központ kialakítása 3,88 milliárd forintba kerül, speciális gyógytápszer-üzemet hoznak létre, és az egyetemi ipari parkban felépül a leendő nemzeti oltóanyaggyár kísérleti üzeme – sorolta a kancellár.

Szilvássy Zoltán rektor hozzátette: egyetemükön tudatos gazdasági építkezés folyik, amit a városhoz, az iparkamarához, a pénzintézetekhez és a gazdaság szereplőihez való nyitott viszony határoz meg.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere azt mondta, a tavaly bejelentett több mint 400 milliárd forint értékű helyi gazdaságfejlesztés nagyrészt Debreceni oktatási rendszerének, és a Debreceni Egyetem jövőképének köszönhető.

Kapcsolódó Cikkek

  • Sneider magyar SS-t alapított

    Sneider magyar SS-t alapított

    Rendőrségi jegyzőkönyvek bizonyítják, hogy Sneider “Roy” Tamás, a Jobbik jelenlegi elnöke olyan neonáci hálózat megszervezésében gondolkodott a ’90-e sévekben, amely összefogta volna az elszórt hazai szkinhed-csoportokat.