EUR: 323,53 Ft
CHF: 290,99 Ft
2019. június 27., csütörtök
László

Egyéb Eger

Állandó kiállítások a Kepes Intézetben

Eger különleges hangulatú, kulturális, művészeti, közösségi találkozóhelye a Kepes Intézet, amely a helyiek és a városba látogató turisták körében is egyre népszerűbb, hiszen az itt rendezett kiállítások fontos eseményei a megyeszékhely kulturális életének. Az intézményt Kepes Györgyről, a heves megyei születésű művészről nevezték el.

Kepes György a Képzőművészeti Főiskolán tanult festészetet Csók István tanítványaként. Később Moholy-Nagy László környezetében ismerkedett meg a modern technika művészeti lehetőségeit felhasználó, őt jellemző „új látással”. A chicagói New Bauhausban (amelynek akkor Moholy-Nagy László volt a vezetője) a fénykurzus vezetőjeként, majd a School of Design tanáraként a vizuális tervezés társadalmi hatásának kérdései kezdték foglalkoztatni.


A múzeumokat azért építették, hogy kegyelettel megőrizzék a múlt szimbólumait, és mi tisztelettel és csodálattal látogatjuk őket. Mindennapi életünket azonban olyan világban éljük, ahol ezek a szimbólumok nem érvényesek, és nem jelentenek semmit. Képei színben rendkívül gazdagok, textúrában igen elevenek; organikus művek, amelyeknek jelentősége abban rejlik, hogy az élettelen mozgás, az emberen kívüli energia világában nem tudunk a „párhuzamosság harmóniája” (Cezanne kifejezése) nélkül élni. A művészet mindig összefügg a gazdasági élettel, ahogy a virág is kapcsolódik természetes környezetéhez, a művészet azonban olyan fényhez vonzódik, amely csupán a képzeletben létezik.

A világ új képe – válogatás Kepes György fotóarchívumából


A modernizmus korában Moholy-Nagy László, André Kertész, Robert Capa és számos magyar művész vált világhírűvé. Közülük az egyetlen, akinek az életművéből jelentős gyűjtemény található ma Magyarországon, Kepes György (1906–2001). A gyűjteményt gondozó egri Kepes Intézetben található állandó kiállítás címe, A világ új képe, Kepes hatvan éve megjelent korszakalkotó könyve nyomán a művészet, a tudomány és a technika találkozásának alapvető kérdéseit veti föl, a korabeli dokumentumokat mai gondolkodásunkkal szembesítve. A kiállításon Kepes György saját gyűjteményének darabjait mutatják be.

Vera Molnar: A láthatótól az olvashatóig

Vera Molnar a tudomány és a művészet határterületeit érintő munkássága az alapformákat, elsősorban a négyzetet transzformáló matematika alapján bontakozik ki, az egymásra következő és egymásra hasonlító alkotásaiban mindig a minőségi változásra koncentrál. Az informatikát művészeti eszközként, a művészi alkotómunkát felgyorsító eszközként használja, úgy, hogy közben igyekszik elszakadni a művészet tradicionális fogalmától. Vera Molnár a számítógépes művészet úttörőjeként a hatvanas évektől készít olyan alkotásokat, amelyekben a számítógép által generált véletlenszerűség a meghatározó.

„Engem nem érdekelt semmi más, csak a legegyszerűbb forma, a négyzet; mi van akkor, ha rend
van, és mi, ha nincs.” (Vera Molnar)

Kapcsolódó Cikkek