2019. november 11., hétfő
Márton

Külföld

Brexit: Legfeljebb az EP júliusi alakuló üléséig hosszabbítható meg a kiválás határideje

Legfeljebb az idei európai parlamenti (EP-) választások utáni alakuló ülés július 2-i dátumáig lehetne meghosszabbítható az Egyesült Királyság uniós kiválásának eredetileg márciusra tervezett határideje – mondta kedden Guy Verhofstadt, a képviselőtestület Brexit-ügyi főtárgyalója.

A határidő kiterjesztése “nem egyszerű”, de lehetséges, amennyiben a brit kormány világossá teszi, hogy mi célból van rá szükség, és pontosan meddig – jelentette ki Verhofstadt az EP alkotmányügyi bizottságának brüsszeli ülésén.


Rámutatott: a hosszabbítás különösen problémás lenne a május végi EP-választások utánra, amelyen brit képviselők már nem indulnának, de legkésőbb az alakuló ülés időpontjáig mindenképpen meg kellene történnie a kilépésnek.

Danuta Hübner, a szakbizottság elnöke kiemelte, hogy amennyiben ennél is későbbre tolnák ki a távozási határidőt, akkor az Egyesült Királyságnak is részt kellene vennie a választáson, ha el akarják kerülni az alapszerződés megsértését.


“Ugyanakkor remélem, hogy erre nem kerül sor” – fogalmazott.

A képviselő arról is beszámolt, hogy a londoni fejleményektől függetlenül az Európai Parlament a jövő héten megkezdi a brit törvényhozás által elutasított kiválási szerződés ratifikációját, hogy az lezárulhasson a szigetország EU-tagságának március 29-re tervezett megszűnéséig.

Verhofstadt hangsúlyozta, a jóváhagyásnak fontos üzenete, hogy semmilyen körülmények között nem lehetséges a megállapodás újratárgyalása.

Az Európai Bizottság szóvivője kedden aláhúzta, hogy rendezetlen kiválás esetén “nyilvánvalóan” vissza kellene állítani a kemény határellenőrzést az Ír-szigeten. Margarítisz Szkínász leszögezte, a brüsszeli testület továbbra is kulcsfontosságúnak tartja a több évtizedes észak-írországi konfliktust lezáró nagypénteki egyezményt, a megállapodás nélküli, úgynevezett kemény Brexit azonban “nyilvánvalóan veszélybe sodorja” annak eredményeit.

Ugyancsak kedden Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter elmondta, nem szándékozott aláásni a bennmaradó tagállamok egységét előző napi javaslatával, miszerint kompromisszumként ötéves időkorlátot kellene bevezetni a brit belpolitikai konfliktus alapját képező ír-északír tartalékmegoldás alkalmazására.

Kijelentette: az ügyben az Európai Bizottság az illetékes, ez pusztán egy ötlet volt, amely véleménye szerint vitára érdemes.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek