EUR: 334,70 Ft
CHF: 306,00 Ft
2019. november 17., vasárnap
Gergő, Hortenzia

Belföld

Elájult tárgyalásán az inárcsi gyilkos – Fotó!

Mentőt kellett hívni ahhoz az exrendőrhöz, aki az inárcsi hivatalban brutális kegyetlenséggel végzett a rajta segíteni próbáló szociális munkáson júliusban. A férfi bűnösnek vallotta magát, majd a vallomás közben összeesett – írta a Bors.

Szerdán kezdődött a Budapest Környéki Törvényszéken annak a férfinak a büntetőügye, aki tavaly nyáron nyakon szúrt egy szociális munkást az inárcsi családsegítőben.


A vád szerint a korábban rendőrként, majd biztonsági őrként és polgárőrként dolgozó Cs. Attila nem tudta fizetni háza devizahitelét, ezért árverést tűztek ki az ingatlanra. A férfi ezért a családsegítőhöz fordult. V.-T. Andrea 2018. július 10-én közölte vele, hogy csak szeptembertől tud lakhatást biztosítani a családnak, Cs. Attila felesége ezért úgy döntött, hogy addig átmenetileg rokonokhoz költöznek. Ezt követően a férfi másnap ismét bement az inárcsi családsegítőhöz, előkapott egy 23 centis fanyelű bicskát, és nyakon szúrta az addig őket segítő nőt, aki a helyszínen életét vesztette.

A mai tárgyaláson a Bors szerint a vádlott a vallomástétel közben elsápadt, rosszul lett, le kellett ülnie, a bíró szünetet rendelt el, de Attila még a szünet előtt a padlóra zuhant, összeesett, a bíró pedig azonnal mentőt hívott hozzá.


Fotó: Virág Márton

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az áldozatot V.-T. Andreát minden inárcsi szerette, a Ripost több esetről is beszámolt, amikor a szociális munkás bőven munkaköri leírását is meghaladóan próbált segíteni az embereken.

“Mindig nyitva állt az ajtaja előttünk” – mesélte a lapnak Andrea egyik volt ügyfele, a megrendült Kulcsár Lászlóné Éva. “Andreát mindenki ismerte és szerette. Korábban hasonló problémával küszködtünk mi is, mint a gyilkosa, Attila és a családja. A férjem, László elvesztette a munkahelyét a betegsége miatt, ezért én alig bírtam egyedül ellátni a két gyermekünket, Evelint és Zoltánt” – emlékezett vissza a kritikus időszakra.

“Egyik reggel telefonáltak a gyámügytől, hogy ki fognak jönni hozzánk. Nagyon megijedtem. Kiderült, hogy a lányom osztályfőnöke felhívta őket, hogy nagyon szomorú a lányom és hatalmas probléma van a családdal. Hiába magyaráztam nekik, hogy a gyerekek sosem éheztek és mindig tiszta ruhában jártak: tudták, hogy tartozásaink vannak. Elküldtek Andihoz. Komoly arccal fogadott minket, de ahogy megtudta, milyen problémáink vannak, azonnal megenyhült a szíve. Segített elintézni a papírokat, hogy ne vegyék el a kislányunkat, és még segélyt is kaptunk. Nemegyszer fordult elő, hogy csengettek, és ő állt az ajtóban, kezében egy zacskó cukorral, tejjel, tésztával… Hálásak voltunk neki mindenért. A szívünk szakad meg, hogy ez történt vele” – zokogta el magát Kulcsárné.

“Régóta ismertük Andit, jó híre volt. Mindig a rászoruló gyerekekkel és a segítséget kérő szüleikkel foglalkozott. Szinte alig lehetett megállítani az utcán, mert egyik családtól a másikhoz rohant. Amikor a feleségem megszülte a kis Milánt, elmentünk hozzá, mert tudtuk, hogy őt kell keresni. Segített papírokat intézni a gyeshez, a járadékokhoz, amikről fogalmunk sem volt, hogy igénybe vehetjük. Andi, türelmet és időt nem sajnálva leült velünk és órákig magyarázta, hogy melyik papírt, hogyan kell kitölteni, majd beadni, hogy az biztosan a legjobb legyen nekünk. Ismerjük a családját is, nagyon sajnáljuk őket” – mondja Kubik Szabolcs.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek