EUR: 317,73 Ft
CHF: 279,90 Ft
2019. február 16., szombat
Julianna, Lilla

Külföld

Kikelt egy gyapotmag a Csang’o-4 kínai holdszondán

Kikelt egy gyapotmag a Csang’o-4 kínai holdszondán. A csíráról kedden közölt fotót a Csungkingi Egyetem.

Ez az első gyapotcsíra, amely valaha kikelt a Holdon – közölte kedden Hszie Keng-hszin, a mini bioszféra-kísérlet vezetője.


A Csang’o-4 kínai űrszonda január 3-án szállt le a Hold Földről nem látható túloldalán, elsőként a világűr kutatásának történetében és sikeresen teljesítve a kínai holdkutatási program negyedik szakaszát. Ezt követően elsőként végzett mini bioszféra-kísérletet a Holdon.

Hszie, a Csungkingi Egyetem kutatója elmondta, a szonda holdjárójába egy tartályt szereltek, melyben gyapot-, repce-, burgonya- és lúdfűmagok, valamint gyümölcslégylárvák és némi élesztő található.


A szonda több mint 170 felvételt küldött a Földre, ezek tanúsága szerint csakis a gyapot kezdett el csírázni.

A hengertartály speciális alumíniumötvözetből készült, 198 milliméter magas, átmérője 173 milliméter és mintegy 2,6 kilogrammot nyom. Vizet, talajt, levegőt, két kis kamerát és egy hővezérlő rendszert tartalmaz – mondta el Hszie.

A kutató szerint a burgonya fő táplálékforrásul szolgálhat a jövő űrutazói számára. A lúdfű, amely a káposzta és a mustárfű rokona, rövid növekedési idővel rendelkezik és könnyen kezelhető. Az élesztő a szén-dioxid és az oxigén szabályozásában játszhat szerepet a mini bioszférában. A gyümölcslégy pedig a fotoszintézis folyamatának egyik fogyasztója lehet.

A tudósok biológiai technológiákat alkalmaztak, hogy megfelelően ellássák a magokat és a petéket a szonda kéthónapos végső ellenőrzése és 20 napig tartó kozmikus utazása során.

A landolás után a földi irányítás utasította a szondát, hogy öntözze meg a magokat, hogy kezdetét vehesse a növekedési folyamat. Egy cső segítségével természetes fényt irányítottak a Hold felszínére a tartályba, ami lehetővé teszi a növények növekedését.

A Csang’o-4 vasárnap alvó módozatra állt át, amikor beköszöntött a holdi éjszaka. Ilyenkor a hőmérséklet akár mínusz 170 Celsius-fokra is zuhanhat.

“A tartálybeli élet nem élheti túl a holdi éjszakát” – mondta Hszie Keng-hszin. A kísérlet így ezzel véget is ért. Az organizmusok fokozatosan lebomlanak a teljesen zárt tartályban, nem lesznek hatással a holdbéli környezetre.

Bár űrhajósok már termesztettek növényeket a Nemzetközi Űrállomáson, a kínai Tiangong-2 űrlaboratóriumban pedig rizst és útifüvet, azok a kísérletek földközeli pályán zajlottak, mintegy 400 kilométeres magasságban.

A Holdon azonban, a Földtől 380 ezer kilométer távolságra, jóval összetettebb a környezet.

“Nem volt még korábban ilyen kísérletünk. Nem tudunk szimulálni holdbéli környezetet a Földön, például mikrogravitácót és kozmikus sugárzást” – mondta Hszie Keng-hszin.

A kutatók remélik, hogy a kísérlet során szerzett tapasztalatok és ismeretek segíthetnek abban, hogy a jövőben hosszú távú bázist alakítsanak ki a Holdon.

Kapcsolódó Cikkek