EUR: 323,93 Ft
CHF: 289,90 Ft
2019. június 19., szerda
Gyárfás

Külföld

“Le kellene porolni” a román parlamentben egy évtizede elakadt kisebbségi törvényt

Szili Katalin szerint az erdélyi magyar pártoknak és politikai szervezeteknek “le kellene porolniuk”, és közösen kellene aktualizálniuk a román parlamentben több mint egy évtizede elakadt kisebbségi törvény tervezetét, s közösen kellene dolgozniuk az oktatási törvény tervezetén is. A határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott a Bihari Napló szerdai számában közölt interjúban beszélt az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek együttműködéséről és az előttük álló feladatokról.

A megbízott szerint a magyar képviselők ezekben a kérdésekben olyan álláspontot képviselhetnének a román törvényhozásban, amelyek a teljes magyar közösség támogatását élvezik.


Szili Katalin felidézte: egy évvel ezelőtt az erdélyi magyar pártok közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben rögzítették, hogy a tömbben élő magyarság számára területi autonómiát, a többi számára kulturális autonómiát kell biztosítani. A miniszterelnöki megbízott megemlítette: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) által közösen kidolgozott székelyföldi autonómiatervezet nagy mértékben hasonlít ahhoz a tervezethez, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki. Úgy látta: két jelentős különbség volt e koncepciók között. Az egyik az, hogy az SZNT a történelmi Székelyföld számára, az RMDSZ és az MPP a Székelyföld mellett román többségű területeket is magába foglaló Maros, Kovászna és Hargita megye területére képzelte el az autonómiát, a másik pedig az, hogy az SZNT szerint a székelyföldi autonómiához szükségtelen, az RMDSZ szerint pedig szükséges az alkotmánymódosítás.

Szili Katalin az általa irányított egyeztetések fontos eredményének tartotta, hogy a tavaly januárban aláírt megállapodásban a felek rögzítették, hogy immár valamennyien a történelmi Székelyföld határai között képzelik el az autonómiát.


Az alkotmánymódosítás kérdéséről Szili Katalin úgy vélekedett: “Ez dőljön el akkor, amikor már ott vagyunk a hídnál, tehát akkor menjünk át rajta, amikor már egyáltalán párbeszédet tudtunk kialakítani a román többséggel.”

Szili Katalin azt is megemlítette, hogy fontosnak tartaná a magyar többségű önkormányzatok fokozott együttműködését, hiszen ezt sem a román, sem az európai uniós szabályok nem tiltják.

A miniszterelnöki megbízott kedvező körülménynek tartotta, hogy Románia tölti be ebben a félévben az Európai Unió Tanácsának a soros elnökségét. Ez ugyanis lehetőséget biztosít arra, hogy a román kormány is belássa: a magyar közösség nem elszakadni akar Romániától, hanem a román államon belül kívánja azt az önigazgatást, önrendelkezést megvalósítani, amelynek az Európai Unió által vallott szubszidiaritás az alapja.

“Én semmi mást nem kérek a román kormánytól, államtól, csak azt, hogy tekintse partnernek a magyar közösségek vezetőit, és legalább azt tegye meg, hogy leül velük, és tisztázza a fogalmakat” – jelentette ki a Bihari Naplónak adott interjúban Szili Katalin.

Kapcsolódó Cikkek

  • Magas lengyel kitüntetésben részesült egy lengyelmentő magyar ezredes

    Magas lengyel kitüntetésben részesült egy lengyelmentő magyar ezredes

    Andrzej Duda lengyel elnök szerdán a nemrég megalapított Virtus et Fraternitas kitüntetést adta át Varsóban 14, különböző országbeli személyiségnek – köztük post mortem a magyar Utassy Loránd ezredesnek -, akik lengyelek életét mentették meg, gyakran saját életük feláldozásával a második világháború alatt és után, a két totalitárius rendszer, a nácizmus és kommunizmus időszakában.

  • Története legnagyobb adományát kapta az Oxfordi Egyetem

    Története legnagyobb adományát kapta az Oxfordi Egyetem

    Története legnagyobb, 150 millió fontos (54,4 milliárd forint) adományát kapta az Oxfordi Egyetem Stephen Schwarzmanttól, a Blackstone befektetési társaság elnök-társalapítójától, a pénz jelentős részéből a mesterséges intelligencia etikai kérdéseit kutató intézetet állítanak fel.

  • Törölte az Adidas világhírű védjegyét az Unió

    Törölte az Adidas világhírű védjegyét az Unió

    Az Adidas német sportszergyártó nem bizonyította, hogy a bármely irányban felvihető, három párhuzamos sávból álló márkajelzésének alkalmazásával az Európai Unió egész területén megszerezte volna annak minden más jelzéstől megkülönböztető képességét, ezért az uniós bíróság helybenhagyta az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) a védjegy törlését előíró döntését.