EUR: 323,73 Ft
CHF: 292,08 Ft
2019. június 24., hétfő
Iván

Egyéb Nagykanizsa

„Péntek volt és 23”

„Felriadtunk rendőrszóra…”

Az 1950 és 53 között a hortobágyi rabtáborokba elhurcolt zalai családokra emlékezik az a tárlat, amely a könyvtárban látható egy hónapon keresztül. A megyéből mintegy 1200 embert deportáltak, sokakat közülük Kanizsáról és környékéről.


Személyes és családi sorstragédiák elevenednek meg a tablókon, amelyeken többen magukat, vagy éppen szüleiket ismerik fel. Az ötvenes évek bősz ellenségkép-gyártásának következménye volt, hogy a határsávból – hét megyéből – tízezreket telepítettek ki, arra kényszerítve őket, hogy hagyják hátra otthonukat, vagyonukat, egész addigi életüket.

A rendszer által nemkívánatosnak bélyegzetteket marhavagonokkal vitték a Hortobágyra, ahol 12 munkatáborban helyezték el őket. Lakóhelyük juhistállókban volt, egy-egy embernek alig öt négyzetméteres élettér jutott. A dokumentumok szerint ezeknek az embereknek semmilyen bűne nem volt, a hivatalos indoklásokban ilyen mondatok szerepeltek: „a községben való tartózkodása a közrend és közbiztonság szempontjából aggályos”. Ma már tudományos és politikai közmegegyezés, hogy a hatalom a félelemkeltés egyik eszközeként használta az elhurcolást, amelynek oka volt az is, hogy egy-egy településen megakadályozza a polgári réteg kialakulását, erősödését.


Velünk élő történelem. Személyes és családi sorstragédiák elevenednek meg a tablókon (Fotó: Gergely Szilárd)

A tárlat címe talán ma már némi magyarázatra szorul, de akik átélték a borzalmakat, pontosan értik. A táborlakók, a kényszermunkára elhurcoltak dala így hangzott: „Péntek volt és huszonhárom / Hajnal volt és negyed három / Felriadtunk rendőrszóra / Pakolni kell a nagy útra.”

A kanizsai kiállításmegnyitón Balogh László, a humán bizottság elnöke rámutatott, a holokauszt áldozatai kapcsán rendre megemlítik, az akkori magyar kormány is felelős zsidó honfitársaink deportálásáért és meggyilkolásáért, mert nem védte meg őket. A kitelepítésekre ez legalább annyira igaz, sőt, az elhurcolást állami szinten szervezték, s karhatalom hajtotta végre. A képviselő idézte a tárlat egyik mondatát: „A kommunista állam folyamatosan hadüzenet nélküli háborút viselt saját polgárai ellen.”

– Ma több nyugat-európai állam nem képes megvédeni saját polgárai életét, biztonságát – szögezte le Balogh László. – Szociális területen az őslakosokkal szemben előnyt élveznek a bevándorlók, más törvények vonatkoznak rájuk, kettős mérce érvényesül. Mi azonban úgy tartjuk, nekünk Magyarország az első, benne a magyar emberekkel. Azon legyünk, hogy így is maradjon, és ne ismétlődjön a történelem.

A kiállításhoz kapcsolódóan a Nagykanizsai Polgári Egyesület vetélkedőt szervez diákoknak, amelynek feladatlapja az egyesület közösségi oldalán elérhető. Az eredményhirdetést február 25-én, a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján tartják.

Kapcsolódó Cikkek