EUR: 323,95 Ft
CHF: 292,31 Ft
2019. június 25., kedd
Vilmos

Egyéb Érd

Több, mint egy múzeum

A cél: megmutatni az érdieknek, milyen helyen élnek

A Magyar Földrajzi Múzeum sokkal több, mint egyszerűen egy múzeum. Mindig előállnak valami újdonsággal, a megszokottól eltérő bemutatásmóddal, vagy egyszerűen – mint most is – valamilyen régóta ismert technikai lehetőség ismételt, de újszerű alkalmazásával.


A dioráma, mint bemutatási technikai lehetőség, egyáltalán nem tekinthető újdonságnak, hiszen Louis Daguerre már 1822-ben diorámaszínházat nyitott. Ezt tökéletesítette később Berlinben Walter Gropius, és Prágában ma is működik dioráma. Napjainkban nem annyira a színházszerű alkalmazás gyakori, inkább valamely tájat, jelenetet, tevékenységet, vagy akár történelmi jelenetet mutatnak be ily módon, érzékelhetően, három dimenzióban – gyakran múzeumban.

Egy-egy dioráma szinte ablak a külvilágra

Ezzel vissza is érkeztünk Érdre, a magyar kultúra napja alkalmából rendezett múzeumi megemlékezésre, ahol T. Mészáros András polgármester köszöntőbeszédében kiemelte: dicséretes, hogy a szervezők kiemelt figyelmet szentelnek a város természeti értékeinek bemutatására.


A „három dimenziós makettet” Kubassek János múzeumigazgató mutatta be T. Mészáros András polgármesternek

Ezek az értékek ugyanis nem mindig kapnak kellő figyelmet, pedig nem sok település dicsekedhet olyan látnivalókkal, mint itt a különlegesen szép Duna-part, a Czabai-kert, vagy éppen a Fundoklia-völgy.

Ez a bemutatási mód napjainkban újraéledni látszik, ezt hangsúlyozta Vásárhelyi Tamás avató beszédében

A dioráma, mint bemutatási mód napjainkban újraéledni látszik, ezt hangsúlyozta Vásárhelyi Tamás, a magyarországi természettudományi múzeumpedagógiai képzés létrehozója avatóbeszédében. Szemléltette, hogy a diorámák által életszerűvé válnak a bemutatók – például az élőlények természetes közegük valósághű másolatában jelennek meg. Ez alapvetően más, mint amikor üvegvitrinben preparált állatokat lehet megszemlélni, nevezhető akár háromdimenziós makettnek, vagy inkább műalkotásnak.

Mácsai Anetta igazgatóhelyettes szerint a múzeum a diorámákkal azt szeretné elérni, hogy az érdiek, főleg a gyerekek, tudják meg, hogy hol is élnek

Ez utóbbi minősítés már Mácsai Anettától, a múzeum igazgatóhelyettesétől hangzott el, aki hozzátette azt is, hogy a diorámában bemutatott szereplők és jelenetek szinte életre kelnek. A múzeum pedig a diorámákkal nem kevesebbet kíván elérni, mint hogy az érdiek, főleg a gyerekek, tudják meg minden szempontból, hogy hol is élnek. Ne csak a történelmi eseményeket ismerjék, hanem azt is, hogy milyen földrajzi, biológiai, ökológiai sajátosságai vannak a városnak. Teljesen más egy diorámán megnézni, hogy az ősemberek hogyan éltek, milyen állatokra vadásztak, milyen eszközöket használtak, mint hogyha csak csontokat nézegetnének egy vitrin üvege mögött.

Szabó Ilona Valéria: Bohém Pipi és a Tollasok című mesekönyvét Kubassek János múzeumigazgató mutatta be

A múzeum emeleti előadóterme zsúfolásig megtelt
Fotó: Boros Sándor

Az ünnepi program keretében a résztvevők megismerkedhettek Szabó Ilona Valéria: Bohém Pipi és a Tollasok című mesekönyvével, amit a Czabai-kert ihletett, és amit Kubassek János, a múzeum igazgatója mutatott be. Ezt követően megnézhették a Czabai-kert című filmet és meghallgathatták Czabai Balázs előadását Érd páratlan értékű tölgyeséről.

Címkék

Kapcsolódó Cikkek