EUR: 314,57 Ft
CHF: 278,89 Ft
2019. március 21., csütörtök
Benedek

Belföld

Az idén 9 százalékkal emelkedhetnek az átlagkeresetek

A tavaly decemberben kötött bérmegállapodás hatására, amelynek értelmében 2019. január 1-től 8 százalékkal nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, idén az átlagbérek vélhetően 9 százalékkal emelkednek majd – így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb kereseti adatait. Ugyanakkor megjegyezték, a pontos becslést nehezíti, hogy idén a statisztikai hivatal már új módszertannal méri a béreket.

A KSH csütörtöki közlése szerint tavaly decemberben a bruttó átlagkereset 360 000 forint volt, 10,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. 2018. január-decemberben a bruttó átlagkereset 329 900 forint, a nettó átlagkereset 219 400 forint volt, egyaránt 11,3 százalékkal nőtt az előző évihez viszonyítva.


Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-nek eljuttatott kommentárjában közölte, a tavaly kötött bérmegállapodás és az egyre fokozódó szakemberhiány miatt idén 9 százalékkal nőhetnek az átlagbérek, ami a várt 3 százalékos infláció mellett 5,8 százalékos reálbér-növekedést eredményezhet. Ezzel együtt 2013-tól 2019 végéig már mintegy 51 százalékkal nőhetnek a reálkeresetek.

Ugyanakkor kiemelte, hogy a bérnövekedésre jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások is tükröznek.


Az elemző szerint az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a devizahitelek rendezésével kiszámíthatóvá váló törlesztő részletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek eljuttatott kommentárjában megjegyezte, a bérek idei alakulását nehéz megbecsülni, részben a KSH módszertani váltása, részben pedig a cafetéria átalakítása miatt.

A béren kívüli juttatások rendszerének módosítása miatt a bérek dinamikusabban nőhetnek, mint 2018-ban, ugyanakkor a rendelkezésre álló jövedelem ennél csak jóval mérsékeltebb ütemben bővülhet.

Mindezek hatására az idei béremelkedés reálgazdasági hatása mérsékeltebb lehet, mint tavaly, ráadásul a dinamikusan emelkedő infláció a reálbér-növekedést is jelentősebben mérsékli – fogalmazott az elemző.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek