2019. november 22., péntek
Cecília

Belföld

Nyolc éve folyik dezinformációs kampány Magyarország ellen

Magyarország ellen nyolc éve folyik dezinformációs kampány, egy olyan narratíva épült, amely tökéletesen alkalmas arra, hogy a hagyományos médiából Magyarországról tájékozódni kívánók teljesen más képet kapjanak az országról, mint ami a valóság – jelentette ki a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár kedden Budapesten.

Kovács Zoltán a Médianéző Központ Továbbra is ellenszélben – Magyarország nemzetközi médiaképe 2018 című elemzését bemutató rendezvényen azt mondta: értelmetlen megpróbálni “magunkat” újrapozícionálni azzal a narratívával szemben, amely “minket már elhelyezett egy sarokban”, illetve “egy olyan képet festett rólunk, amelyet jól ismerünk a nemzetközi sajtóból”. A legtöbb és a legjobb, amit tehetünk, hogy kitartunk azon narratíva mellett, amelyet “mi mesélünk saját magunkról” – fűzte hozzá.


Úgy fogalmazott: “az általunk mesélt történet és mondottak (…) biztos, hogy közelebb vannak a valósághoz, mint az a narratíva, amit rólunk terjesztenek, mondjuk a nyugat-európai sajtóban”. Ennek nincs jobb bizonyítéka, mint a három egymást követő kétharmados győzelem az országgyűlési választásokon, és az, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség tizenhárom-tizennégy éve folyamatosan vezeti a népszerűségi listákat – tette hozzá.

Kovács Zoltán azt hangsúlyozta: a kormányzati erőfeszítések arra irányultak és irányulnak, hogy lehetőségeket adjanak. “Semmit nem tettünk kötelezővé, (…) lehetőségeket nyitottunk, amelyekkel a magyar emberek élhetnek, ha szeretnének (…), és ha azok működnek, akkor mindenki léphet egyet előre”.


Ha valami nem működött, akkor a kormányban mindig megvolt a korrekció szándéka – jegyezte meg.

Kovács Zoltán szerint az elmúlt két-három évben, különösen a migrációs válság óta eltelt időszakban markáns fordulat figyelhető meg abban, hogy a sajtó mit is gondol magáról. A nyugat-európai lapok, véleményformálók, publicisták politikát csinálnak. Az elsődleges eszközei és hordozói lettek azoknak a politikai üzeneteknek, amelyekről azt gondolják, hogy a nyugat-európai többséget képviselik.

Ez nem így van, egyre tágabbra nyílik az az olló, amely a nyugati véleményformálók, a balliberális politikusok és az újságírószakma valamint “a valóságról józan módon gondolkodó fogyasztók” között van – mondta.

Kovács Zoltán szerint már nem lehet sokáig tartani ezt a növekvő szakadékot, és ez – ha nem hamarabb – az európai parlamenti választások eredményében majd megmutatkozik. Azt remélik – tette hozzá -, hogy olyan fordulat következik be, amellyel vissza lehet szerezni az európai intézményeket “azok kezéből, akik ezeket teljesen más útra, más felfogásba térítették”.

Egyes nem kormányzati civil szervezetek NGO-król szólva közölte: hálózatos formában formálják a Magyarországról általuk alkotott negatív képet.

Kovács Zoltán örvendetes fejleménynek nevezte a médiában az elmúlt évben megjelenő józan hangokat, amelyek elsősorban a magyarországi gazdasági eredményekre vonatkoznak. Ebben is markáns változás történt 2017 és 2018 között. A Közép-Európában, a visegrádi országokban Magyarországról szóló tényszerű, semleges vagy esetleg “pozitívba hajló” írások is azt jelzik, érzékelik, hogy Közép-Európának “újfent van értelme”, közép-európai identitás, sajátos világlátás létezik – mondta. Felhívta a figyelmet arra, hogy Közép-Európa sosem lesz olyan, mint Nyugat-Európa, és ha Brüsszel ennek az okait nem veszi figyelembe és nem fogadja el, akkor képtelenség lesz összeurópai megoldásokat találni.

Boros Bánk Levente, a Médianéző Központ igazgatója a Magyarország nemzetközi médiaképéről készült elemzésüket bemutatva elmondta, hogy a mostani, a 2018-ról szóló elemzés hasonló következtetésre jutott, mint a 2017-ről szóló: Magyarország megjelenítése a nemzetközi médiában továbbra is “ellenszélben” történik, lényegi változást nem tapasztaltak, a semleges cikkek száma és aránya továbbra is magas (61 százalék), a kritikus, kedvezőtlen cikkek (36 százalék) aránya elsöprő többségben vannak a pozitívokhoz (3 százalék) képest.

A központ a meghatározó 120 nyomtatott és online nemzetközi sajtótermék Magyarországról szóló, politikailag releváns megjelenítéseit dolgozta fel. A kutatás 18 országra, 15 nyelvterületre terjedt ki és a 2018. január 1. és 2018. december 31. közötti közléseket vizsgálta.

Boros Bánk Levente elmondta: azt tapasztalták, hogy a nemzetközi médiai aktívabb lett Magyarországgal kapcsolatban az előző évben 2017-hez viszonyítva. Az emelkedés elsősorban a 2018-as országgyűlési választásoknak tudható be, a második helyre a Sargentini-jelentés és annak visszhangja került, míg a harmadik helyen a Gruevszki-ügy szerepel.

A 2017-es évhez hasonlóan a legkritikusabbak Németország médiumai voltak Magyarországgal szemben 2018-ban – mondta.

Az elemzés összefoglalója szerint a legnagyobb figyelem Kelet-Közép-Európából irányult az országra, a nyugat-európai országokban ugyan kevesebb, de “jóval ellenségesebb” írás jelent meg Magyarországról: míg a térségbeli médiumokban mindössze 19 százalék volt a kritikus cikkek aránya, a nyugati sajtó 47 százalékban bírálta Magyarországot.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek