EUR: 337,45 Ft
CHF: 314,75 Ft
2020. január 29., szerda
Adél

Egyéb Dunaújváros

Polgár Judit: A szüleim nélkül nem sikerült volna!

Azt mondja, a harciassága alkati kérdés, a sakkot pedig elengedhetetlennek érzi az oktatásban. Szerinte a tehetsége sem lett volna elég ahhoz, hogy sikereket érjen el, ha a szülei nem támogatják őt. Polgár Judit a világ legjobb női sakkozója, mégis tízszer annyit kellett bizonyítania, csak azért, mert lány.

Egy pedagógia kísérletként nevelt az édesapja önből és a testvéreiből sakkozót. Mit gondol, eredetileg volt hozzá tehetsége?


Természetesen ez a kérdés bennem is felmerült, de ha tehetséges is voltam alapjáraton, az akkor is kevés lett volna a sikerhez, ha nem lett volna ez az életforma kialakítva számomra és a nővéreim számára. A tehetség önmagában nagyon kevés.

Sakkozóként gondolkozik a hétköznapokban?


Abszolút, bár minden más, magas szinten űzött sportágra is jellemző a kitartás, az áldozat. De van néhány, szorosan a sakkhoz tartozó hatás, ami elmaradhatatlan a sikerhez: a logikus gondolkodás, stratégiai tervezés, taktika, a konkrétumok számolása, a memória. A pszichológia is nagyon fontos, valamint az önkritika, hiszen állandó önelemzési folyamatban vagyunk. Aki lejátszott egy partit, az tudja, hogy annak végeztével visszatér a lépésekre, elkezd róla beszélni, átgondolja, hogy jól vagy rosszul lépte-e meg, és mit tenne másképp.

Miért van ekkora különbség a férfi és női sakkozók teljesítménye között?

Leginkább azért, mert ennek van hagyománya. A közéletben, a társadalomban erősek az elvárások egy nővel szemben. Ezek a berögzült sémák: nem látják benne a stabilitást, és egyéb dolgokat, amiket a nőktől elvárnak. Nem a képességek másak, hiszen az én példám is azt mutatja, hogy nőként is el lehet érni ugyanolyan sikereket, ha a feltételek adottak. De benne van az is, hogy a fiúk cikizik őket, vagy adott esetben azért cikizik a fiút, mert egy lány megverte.

Önnel is elfordult, hogy kínosabban érintette a férfi partnereit, mert fiatal lányként megverte őket?

Persze, nagyon aktívan. Akkor nem értettük, akár nevettünk is rajta, de nekem nyilvánvalóan tízszer annyit kellett bizonyítanom. Másodszor azt mondták, hogy még mindig szerencsém van, harmadszor meg fájt a hasa a pasinak – tehát mindig voltak kifogások, és újra és újra kellett bizonyítani. Nekem sokkal több időbe telt, mire azt mondták, hogy ez valós erő, valós tudás. A teljesítményem, ha fiú lettem volna, természetes lett volna a közvélemény számára.

A Nemzetközi Sakkszövetség tiszteletbeli alelnöke lett. Milyen feladatokkal jár ez?

Az elnök is új, ezért sok minden folyamatban és változásban van. Sokkal komolyabban fogjuk venni a sakk oktatásban betöltött szerepét, és ez az a témakör, amivel aktívabban fogok foglalkozni, hiszen sok jól működő program és sok tapasztalatunk is van ilyen téren. Ebben fogok én segíteni: láthatóvá tenni és kommunikálni azoknak, akikhez egyébként nem jutna el.

Kapcsolódó Cikkek