EUR: 330,93 Ft
CHF: 300,81 Ft
2019. október 21., hétfő
Orsolya

Külföld

Műanyagba fullad a Galápagos különleges élővilága is

Műanyag papucsok, öngyújtók, tollak, fogkefék, flakonok, óvszerek, mentőövek, sörösdobozok és számtalan más civilizációs szemét szennyezi bolygónk amúgy szinte érintetlen élővilágát a Galápagos-szigeteken. Az itt élő ritka fajok közül sokakat amúgy is a kihalás veszélye fenyeget. De az evolúciós folyamatokat is befolyásolhatja a műanyag-invázió.

A műanyaggal kénytelenek együtt élni a tengeri élőlények világ óceánjaiban. Fotó/ Wikipedia

A nagyvárosok hulladéka, műanyag szemete elérte az UNESCO világörökségi listáján lévő Galápagos-szigeteteket is. Úgy is mondhatjuk, könnyebben eljut az emberek szemete az érintetlen szigetre, mint a turisták, akik csak limitált számban látogathatják ezt a földi paradicsomot. A műanyag és egyéb hulladék nagy veszélybe sodorja a csak ott élő iguán-, teknősbéka-, hal- és madárfajokat, melyeket Charles Darwin tanulmányozott először. A szigetcsoportot 1535. március 10-én fedezték fel a spanyolok, odáig lakatlan volt. 1832 február 12-én José María Villamil tábornok Ecuador részévé nyilvánította. 1835-ben járt itt Charles Darwin, akinek emlékét máig ápolják, a szigetcsoport északnyugati részén egy kis szigetet róla neveztek el, miként a Santa Cruz szigetén működő biológiai kutatóközpontot is. Ha így folytatódik, a szigetegyüttes újra lakatlan lesz, de most már az állatok is eltűnhetnek természetes lakóhelyükről – nekünk köszönhetően.


14 nagyobb és 6 kisebb szigetből áll

Galápagos-szigetek / naturegalapagos.com

14 nagyobb szigetből, 6 kisebből és 107 sziklából álló vulkanikus szigetcsoport a Csendes-óceánban. Közigazgatásilag Ecuadorhoz tartoznak, annak egy önálló tartományát alkotják. Az első sziget 5-10 millió éve keletkezett forrópontos vulkanizmus következtében. A legfiatalabbak, az Isabela és a Fernandina még mindig alakulnak; a legutóbbi vulkánkitörés 2005-ben volt. A szigetek az Egyenlítő környékén helyezkednek el, Ecuadortól 965 km-re nyugatra. A szigetcsoport híres az endemikus fajok magas számáról. Endemikusnak, vagy bennszülöttnek az élőlények azon fajait és egyéb rendszertani egységeit nevezzük, amelyek természetes állapotban csak egy adott elterjedési terület (area) határain belül élnek. Ahogy például a Galápagos-szigetek sok élőlénye is csak a szigetcsoporton található meg, sehol máshol a világon.

Az óriás teknős a Galapagos-szigetek legnagyobb evolúciós teremtménye. Fotó/Wikipedia

Darwin ma valószínűleg szörnyülködne, hiszen a műanyagot, pontosabban a PVC-t 3 évvel galápagosi látogatása után fedezték csak fel, 1838-ban. Egy évvel később, 1839-ben Goodyear rájött, hogy a gumifa tejszerű nedvéből, a latexből kiválasztható nyers kaucsuk kénnel keverve és melegítve vulkanizált kaucsuk, vagyis gumi lesz. Fia 1851-ben tovább kísérletezett, végül nagyobb kénmennyiséggel keménygumit (ebonit) állított elő.

Ilyen élővilág nincs máshol

A szigetek leghíresebb állatai a galápagonak nevezett galápagosi óriásteknősök vagy elefántteknősök (Geochelone nigra) – és a szigetről szigetre különböző Darwin-pintyek, amik valójában nem is a pinty- hanem a sármányfélék közé tartoznak. Különlegesek az itt élő leguánok. Itt él a galápagosi medvefóka (Arctocephalus galapagoensis).

További madárkülönlegessége a kéklábú szula (Sula nebouxii), de itt fészkelnek a galápagosi albatroszok (Phoebastria irrorata) és igazi különlegességek a galápagosi pingvinek (Spheniscus mendiculus).

A szigetek körüli vízben egyebek közt tengeri leguánok (Amblyrhynchus cristatus), a szárazon pedig varacskosfejű leguánok(Conolophus subcristatus) élnek.

A partok csapadékszegények, ott a növényzet szárazságtűrő kaktuszos bozót. A nagyobb szigetek belsejének hegyoldalait már 1000–2000 mm csapadék öntözi, így ott kialakulhatott a trópusi esőerdő.

1968-ban a szigetek 98%-a a nemzeti park része lett.

(forrás: wikipedia)

Az első műanyagokat hamarosan követték a többiek: 1844-ben lett ismeretes a linóleum, követte a műbőr, majd a vulkán-fíber. 1865 óta ismerjük a celluloidot, 1897 óta a galahitot és a század végén megjelentek az első műselymek. A műanyagok fejlődése, és főként felhasználása századunkban, illetve inkább annak második felében vált meghatározóvá.


Micsoda kínokat élhetet át ez a pingvin. Foto/ oceana.org

1912-ben Frizt Klatte rakta le elsőként a PVC gyártásának technikai alapjait, de az anyag ipari termelése csak 1938-ban indult meg, miután sokoldalú felhasználási lehetőségeit felismerték. A mesterséges anyagok tömeges előállításának igénye az első világháború éveiben merült fel. Kezdetben gyakori probléma volt, hogy gyerekcipőben járó műanyagipar nem tudott eléggé tartós termékeket előállítani. Akkor még senki nem tudhatta, hogy a később iszonyú méreteket öltő műanyag tömeggyártás, a palackos vizek elterjedése, a gyorséttermi láncok koncepciójához igazodó eldobható vendéglátós eszközök elterjedése, éppen a lebonthatatlanságuk miatt ekkora megoldhatatlan szemétdömpinget generálnak.

A Fajok Eredete:

Charles Robert Darwin (Shrewsbury, Shropshire, 1809. február 12. – Downe, 1882. április 19.) angol természettudós, az evolúcióelmélet egyik kidolgozója és névadója. Wikipedia

Mikor 1831. december 27-én az akkor alig 23 éves Charles Darwin a Beagle fedélzetére lépett és megkezdte Föld-körüli útját még nem sejthette, hogy az emberiségnek és a tudománynak a jövőre nézve mekkora szolgálatot fog tenni.  Az öt éves kalandos hajóút során eljutottak a Zöld-foki-szigetekre, Brazíliába, Montevideóba és Buenos Airesbe, Tűzföldre, a Falkland-szigetekre, Patagóniába, Dél-Amerika nyugati partjára, a Galapagos-szigetekre, Tahitire, Új-Zélandra, Ausztrália több városába, a Kókusz (Keeling)-szigetekre, Mauritiusra és Fokvárosba. Az utazásra akkor olyan embert kerestek, aki a helyszínen tanulmányozná mindenekelőtt Dél-Amerika természetrajzát. A kiválasztandó kutatónak magának kellett fedeznie utazása költségeit. Ahogy most az amatőr szemétszedők is maguk állják a költségeket. Darwin egész életében, könyveiben azon munkálkodott, hogy megváltoztassa az emberek gondolkodásmódját. A maga idejében az evolúcióról vallott nézeteivel eretnek gondolkodónak számított a bigott Anglikán közösségben, ahol természetesen elutasították elméletét a fajok eredetéről. Darwin a maga idejében valóban még sok dolgot nem tudott kellően megmagyarázni, de később a tudomány alátámasztotta felfedezéseit. Kétszáz évvel Darwin születése után, 2008. szeptember 14-én kelt nyilatkozatában ezért bocsánatot kért tőle az egyház, amiért “félreértette” a fajok eredetéről szóló művét. „A fajok természetes kiválasztással való eredete, avagy a sikeres fajok fennmaradása a létért folyó küzdelemben a könyv teljes címe.” Charles Darwin 1859-ben megjelent munkájában foglalta össze az általa kidolgozott elméletet a földi élet sokszínűségének magyarázatára, az evolúcióra. Így a tudománytörténet és a történelem egyik legnagyobb hatású műve lett. A fajok eredetében foglalt eszmék azonban gyorsan utat törtek maguknak. 1872. május 24-én a Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta Darwint, egy évre rá a könyve magyarul is megjelent.

A 25 ezer lakosú szigetvilágban minden évben takarítókommandók kötnek ki a strandokon és a sziklás övezeteknél a károk csökkentése érdekében. Bebizonyosodott, hogy a lelkes amatőr horgászok által szervezetten összegyűjtött műanyag-hulladék több mint 90 százaléka természetesen nem a Galápagos-szigetekről, hanem Dél- és Közép-Amerikából származik. Az úszó szemét nagy részén ázsiai márkajelzés van. Az összegyűjtött hulladékról jegyzéket vezetnek, így kiderült, hogy nagy része a tengerek élővilágát fertőző humán hulladéknak Peruból és Kínából származik. Az összegyűjtött hulladékok hatalmas műanyag zsákokba gyűjtik, és Puerto Ayoránál hajóra rakják, onnan a kontinensen lévő égetőművekbe kerülnek.

Önkéntesek takarítják a tengeren érkező szemetet a Galápagos-szigeteken. Foto/blog.nationalgeographic.org

De a szemétszedés önmagában nem megoldás. A napsugárzás és a tengerek sótartalma ugyanis megrongálja a palackokat, dugókat, csomagolóanyagokat, halászhálókat. Mindenféle műanyaghulladék felgyülemlik a partoknál és beszivárog a Galápagos megkövült vulkáni lávájának hasadékaiba. Az előbb kőkeményre szilárduló műanyag a szikláknak csapódva és víz ereje révén mikrorészecskékre bomlik le és bekerül az állatok szervezetébe. Azoknak a fajoknak a szervezetébe, amelyekből később mi is táplálkozunk – állítják szakértők!

Szörnyű látvány a Galápagos-szigeteken. Oroszlánfóka a műanyagzacskó fogságában. Fotó/IbanPlastic.com

A sors fintora, hogy a műanyagok korai történetében az egyik legkomolyabb probléma éppen a stabilizálásuk volt, vagyis hogy ne bomoljanak el az UV sugárzás hatására. Ezt mostanra különböző adalékanyagokkal megfelelő módon oldották meg, ennek köszönhető, hogy az eldobott műanyagok évtizedekig, vagy évszázadokig sem bomlanak le. Úgyhogy, jelenleg a kutatók az ellenkező irányba haladnak! A lebomló polimerek fejlesztésénél igen fontos követelmény, hogy az anyag a jelenlegi tömegműanyagokhoz hasonló tulajdonságokkal és árral rendelkezzen, valamint az, hogy a jelenlegi műanyag-formaadó gépekkel feldolgozható legyen. Így lehetőség nyílna rá, hogy sok egyszer használatos terméket pl.: csomagolástechnikai-, mezőgazdasági- és fogyasztási cikket kiváltsanak.

2019 első negyedévében nyolc tonna hulladékot gyűjtöttek össze, míg 2018-ban 24,23 tonnát és 2017-ben 6,48 tonnát. Bár egyelőre nincsen erre törvény, a terv az, hogy kártérítést követeljenek a környezeti károkért.

2019 első negyedévében nyolc tonna hulladékot gyűjtöttek össze a szigeteken, míg 2018-ban 24,23 tonnát és 2017-ben 6,48 tonnát. Bár egyelőre nincsen erre törvény, a jövőben az a terv, hogy kártérítést követeljenek a környezeti károkért. Fotó/ IbanPlastic.com

De sajnos nem elegendő a hulladékok begyűjtése, újrahasznosítása, kiváltása, a világ lelkiismeretére kell hatni, hogy hagyják abba a hulladékok tengerbe dobálását és akkor még a globális felmelegedés veszélyeiről nem is beszéltünk. Vagyis, szépen lassan, módszeresen, ahogy az evolúció is haladt – csak most visszafelé – kiírtjuk a föld élővilágát. Miközben kényelmünk és lustaságunk miatt megvesszük a műanyagszemétbe csomagolt termékeket naponta becsapjuk magunkat, azzal, hogy nézzük a flakonokon, hogy az emberei fogyasztásra szánt termék ne tartalmazzon színezőanyagokat, tartósítószereket… No, és persze lehetőleg a legegészségesebb biofarm, biogyár, bio-bigyó helyről származzon. Ja, hogy műanyag kiszerelésben kapható, az már nem a mi gondunk, úgyis kidobjuk!

Kapcsolódó Cikkek

  • Donald Trump: Hillary megőrült!

    Donald Trump: Hillary megőrült!

    Donald Trump amerikai elnök vasárnap élesen bírálta Hillary Clinton volt külügyminisztert, volt elnökjelöltet azért, mert orosz érdekek szolgálatában állónak nevezett két elnökjelölt-aspiránst.

  • 9 3/4 vágány

    9 3/4 vágány

    Szó szerint elvarázsolták az ausztráliai Harry Potter rajongókat Melbourne-ben, ahol a napokban nyílt meg az ország legnagyobb varázsló üzletháza.

  • Páratlan arany ékszereket találtak

    Páratlan arany ékszereket találtak

    Páratlan arany ékszereket, főző edényeket és más értékes ókori tárgyakat találtak búvárrégészek Lord Elgin Kitera görög szigetnél 1802-ben elsüllyedt hajójának, a Mentornak a roncsában.

  • Nehézfémekkel szennyezett bébiételeket találtak az USA-ban

    Nehézfémekkel szennyezett bébiételeket találtak az USA-ban

    Az Egyesült Államokban megvizsgált bébiételek döntő része ólmot és más nehézfémeket tartalmazott. Healthy Babies Bright Futures (HBBF) által bevizsgált 68 márka 168 bébiételének 95 százaléka volt nehézfémekkel, ólommal, arzénnal, higannyal, vagy kadmiummal szennyezett.