2019. július 16., kedd
Valter

Külföld

Őseink tápláléka alakította ki azt, ahogyan ma beszélünk

Őseink táplálkozása is nagy hatással volt arra, ahogyan ma az emberek többsége beszél – derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport.

“Köztudott, hogy a nyelvek a társadalmak fejlődésével és változásával együtt fejlődnek, de az általunk képzett hangokat nagyban meghatározza az álkapocs elhelyezkedése, arra pedig hatással van az, hogy miként rágjuk meg táplálékunkat” – írták a kutatók a Science című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban.


A nyelv tanulmányozása gyakran kulturális tényezőkre összpontosít, de “a mi munkánk megmutatta, hogy a nyelv biológiai jelenség is, nem lehet teljesen elválasztani a kultúrát és a biológiát” – mondta Balthasar Bickel, a Zürichi Egyetem nyelvésze, a tanulmány társszerzője.

A kutatók kőkori és modern koponyákat tanulmányoztak és szimulációkkal megfigyelték meg, hogy az álkapocs különféle elhelyezkedése alapján milyen hangokat tudunk kibocsátani. A ma létező nyelvek mintegy negyedét, kétezer nyelv adatbázisát elemezve képesek voltak meghatározni, hogy mely hangokat és hol használnak több-kevesebb gyakorisággal.


A vadászó-gyűjtögető társadalmak csoportjai által beszélt nyelvekben nagy valószínűséggel kevésbé használhatták azokat a mássalhangzókat, amelyeket a későbbi földművelő társadalmak használtak – állapították meg a kutatók.

“Anatómiánk megváltoztatta a nyelvekben lévő hangok típusait” – magyarázta Noreen von Cramon-Taubadel, a Buffalói Egyetem antropológusa.

Mielőtt a társadalmak elkezdtek növényt termeszteni és megtanultak főzni, a korai emberek nyers húst rágtak, ami az álkapocs és a fogak számára kemény munka volt.

A kőkori koponyák különböznek a modern koriaktól. Az idősebb koponyákban a felső és az alsó fogak közvetlenül egymásra záródnak, míg a modern emberkében van bizonyos túlharapás, az elülső felső fogak az alsó fogaktól kijjebb helyezkednek el, ha a száj zárva van.

Ha valaki puhább ételeken nevelkedik, rágása nem olyan, mint elődeinknek, akiknek erősebben kellett dolgozniuk álkapcsukkal – magyarázta Bickel.

A puhább ételek fogyasztása nemcsak az álkapocs állását változtatja meg, de a könnyen kiejthető hangokat is. Különösen könnyebbé válik a f és a v hang kiejtése, amelyeket a nyelvészek labiodentális hangoknak neveznek.

A kutatók 52 indoeurópai nyelvet vizsgáltak meg abból a szempontból, hogy az f és a v hang miként jelent meg bennük. Kimutatták, hogy ahogyan a társadalmak áttértek a mezőgazdaságra és a nyersételeket felváltotta a lágyabb főtt hús és burgonya, vagy rizs, főtt zöldség, ezek a hangok egyre elterjedtebbé váltak.

Charles Hockett amerikai nyelvész egy évtizede már felvetette, hogy a mezőgazdaság elterjedése alakította a nyelveket, de nem tudta bizonyítani feltevését.

Kapcsolódó Cikkek

  • Migránsok tombolnak Európában

    Migránsok tombolnak Európában

    Továbbra sem lehet sikeres integrációról beszélni a Nyugat-Európában élő migránsokkal kapcsolatban. Rongálás, épületfoglalás és gyilkosság is szerepel a bevándorlók bűnlajstromán, de a német külügyminiszter továbbra is szétosztaná őket Európában.

  • Ursula von der Leyen meghosszabbítaná a brexit határidejét

    Ursula von der Leyen meghosszabbítaná a brexit határidejét

    Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöki posztjának várományosa, jelenlegi német védelmi miniszter szerint szükség esetén több időt kell biztosítani a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről folytatott tárgyalások folytatásához, akár a Brexit határidejének meghosszabbításával – közölték uniós források hétfőn Brüsszelben.

  • Németh Zsolt: Egyedülálló műfajt teremtett a szabadegyetem

    Németh Zsolt: Egyedülálló műfajt teremtett a szabadegyetem

    Egyedülálló műfajt teremtett az idén 30 éves Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos), amikor ötvözte a szabadegyetemi és a fesztiváljelleget – mondta az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke hétfőn, a rendezvény budapesti sajtótájékoztatóján.