EUR: 321,59 Ft
CHF: 282,55 Ft
2019. április 25., csütörtök
Márk

Belföld

Szili: A prosperáló autonóm térségek húzzák a többségi társadalmat

Európai példák mutatják, hogy az autonóm térségek gazdaságilag prosperálóbbak, és ezzel húzzák a többségi társadalmat is – fejtette ki Szili Katalin miniszterelnöki megbízott az M1 aktuális csatorna vasárnap esti műsorában.

A Székelyföld területi autonómiájáért rendezett vasárnapi marosvásárhelyi demonstráció kapcsán elmondta: a román politikának is érdeke lenne, hogy a jelenleginél sokkal nagyobb befektetéseket tegyen Székelyföldön.


A miniszterelnöki megbízott példaként említette a többi között Dél-Tirolt, amely korábban Olaszország egyik legszegényebb területe volt, de az autonómia megszerzése után erőteljes fejlődésnek indult, ma már az élen jár.

Szili Katalin hozzátette azt is, hogy az Európai Unió szívesebben foglalkozik a bevándorlók jogaival, mint az őshonos európai nemzetiségekkel. Úgy fogalmazott: a Székely Szabadság Napja, a székely törekvések is jelzik, hogy vannak olyan kisebbségek Európában, amelyek nem rendelkeznek ugyanazokkal a jogokkal, mint a többség.


Kifejtette, bízik benne, hogy az európai parlamenti választások eredményeképpen olyan összetételű parlament jön létre, amely érdemben foglalkozik ezekkel a kérdésekkel.

Németh Zsolt: erőteljes magyar képviseletre van szükség az Európai Parlamentben

Németh Zsolt az Európai Bíróság csütörtöki döntéséről beszélt, amely szerint az Európai Bizottságnak foglalkoznia kell a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által benyújtott, a nemzeti régiókról szóló kezdeményezéssel, amely arra irányul, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel a nemzeti kisebbségi régiókat.

A kormánypárti politikus a döntést történelmi győzelemnek nevezte, hozzátéve, hogy az eredményes európai jogalkotás érdekében pedig erőteljes magyar képviseletre van szükség az EP-ben.

Ezért május 26-án, az európai parlamenti választásokon mindenkinek részt kell vennie határokon túl is – fűzte hozzá.

A külügyi bizottság elnöke úgy fogalmazott, elfogadhatatlan, hogy európai uniós forrásokból, uniós eszközökkel folytatódik az a diszkrimináció, amelyet immár 100 éve kell elviselniük a határon túli magyar közösségeknek az utódállamokban. Ez ellen a leghatározottabban fel kell lépni, és erre kell összpontosítani az energiákat a következő időszakban – jelentette ki.

Dabis Attila, az SZNT külügyi megbízottja kiemelte, hogy a nemzeti régiókról szóló kezdeményezés a jövőről szól, arról, hogy Európa hagyományos nemzeti közösségei rendelkeznek-e majd a megmaradásukhoz szükséges erőforrásokkal.

Az Európai Bíróság által hozott ítéletről szólva azt mondta, hatalmas erőket szabadított fel a döntést, ugyanis egyetlen nap alatt melléjük állt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, az Európai Szabad Szövetség és az Európai Kisebbségek Föderatív Uniója, ami azt jelenti, hogy támogatja őket a Kárpát-medence teljes magyarsága és Európa valamennyi őshonos nemzeti közössége.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyra Néppárt elnöke szerint érthetetlen, hogy a román kormány miért utasítja el a párbeszédet az autonómiáról, miközben az EU soros elnökeként Európa sokféleségét, soknyelvűségét óvja.

A határon túli magyarok a románok partnerei akarnak lenni, nem ellenségei, békében, biztonságban és tiszteletben szeretnének élni – emelte ki.

Incze Árpád, a rendezvényt szervező Székelyföldért Társaság elnöke azt hangoztatta, hogy a székelyek azt szeretnék elérni, amit 100 éve a gyulafehérvári nemzetgyűlésen megígértek a románok, ez pedig a területi autonómia, amiből nem engednek.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek

  • A Maccabi Európa Játékok jó válasz a hamis hírekre

    A Maccabi Európa Játékok jó válasz a hamis hírekre

    Büszkék vagyunk azokra a zsidó származású magyarokra, akik a sporton keresztül gazdagabbá tették a magyar sport örökségét – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Maccabi VAC Hungary Sportegyesület kiállításának New York-i megnyitóján.

  • Orbán Balázs: Európa sorskérdése a migráció

    Orbán Balázs: Európa sorskérdése a migráció

    Két fronton kell harcolnia a magyar kormánynak: a bevándorláspárti nemzetközi erőkkel és az őket támogató hazai ellenzékkel, de a választók támogatásával megnyerhetők ezek a küzdelmek – fogalmazott lapunknak Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese, parlamenti és stratégiai államtitkára.

  • Mikor is volt diktatúra?

    Mikor is volt diktatúra?

    1919. április 7-én tanácsválasztásokat tartottak. Nem választhattak a korábbi hatalom képviselői és a papság, valamint csak a szociáldemokrata és kommunista pártok egyesülése után létrejött Magyarországi Szocialista Párt indíthatott jelölteket.