EUR: 329,12 Ft
CHF: 299,03 Ft
2019. október 23., szerda
Gyöngyi

Külföld

A Notre Dame székesegyház története

A Notre Dame a világ egyik leglátogatottabb, Párizs legismertebb gótikus stílusú temploma, a Párizsi főegyházmegye főszékesegyháza. Évente 13 millió látogatót fogadott.

A Notre Dame-ot, a Mi Asszonyunk templomát Maurice de Sully, Párizs püspöke kezdte építeni 1163-ban, és 180 év kellett ahhoz, hogy a munkák befejeződjenek a Cité-szigeten álló román stílusú székesegyház helyén.


A 11. században istenkísértésnek számított, hogy az épületek világítása céljából ablakokat vágjanak a vaskos román falakon. A korai gótika jegyében azonban magasabbra építették a falakat, támívekre osztották el a boltívek súlyát, hatalmas rózsaablakokat építettek, amelyek áteresztették a nap fényét.

A 12. században az épület túl kicsinek bizonyult a rohamosan növekvő párizsi lakosság számára. Ekkor született meg a 135 méter hosszú, 40 méter magas hatalmas székesegyház terve.


1230-tól a székesegyház jelentős változtatásokon esett át, amelynek révén stílusa a primitív gótika után az úgynevezett rayonnant gótika lett: teraszok váltották fel a meredek tetőket, a támívek felső részébe vájt csatornák segítik az esővíz elvezetését.

Az uralkodók – I. Ferenc királytól Napóleon császárig – rendre változtattak az épület eredeti stílusán. Egyesek álcázták a pilléreket, mások hatalmas faliszőnyegeteket feszíttettek ki, egyre nőtt a barokk szobrok száma, veszélyeztetve az építészeti műremek harmóniáját.

A királyok a Notre-Dame-ban ülték meg az ünnepeket, a győzelmeiket egészen a 18. századig, a felvilágosodás koráig, amely “sötét évszázada” lett a székesegyháznak. Arra hivatkozva, hogy a színes üvegablakok “sötétek”, a kanonokok sokat fehér üveggel cseréltettek fel. Szerencsére a rózsaablakok megmaradtak.

A forradalom jóvátehetetlen károkat okozott. A Notre-Dame-ot bezárták, államosították, meggyalázták, rendszeresen fosztogatták, építőanyagnak kiárusították, a homlokzaton lévő királyszobrokat lefejezték. 1802-re nagyrészt helyreállították, és itt ünnepelték a pápával kötött konkordátumot, itt tartották 1804-ben Napóleon megkoronázását, de 1831-ben hatalmas rongálás áldozata lett a székesegyház, a szentélyt és a kincstárat kifosztották és az érseki palotát romba döntötték.

A romantika nagy művészeit megindította a katedrális hányattatott sorsa, így Victor Hugót is klasszikus regénye, A párizsi Notre Dame megírásával 1831-ben.

Az épület feltámadása Eugene Viollet-le-Duc építésznek köszönhető, aki mindenkinél jobban ismerte a funkcionalitását és szerkezetét, és 1844 és 1864 között – az anyagok, a stílusok és korok tiszteletben tartásával – restaurálta az épületet.

A székesegyház hossza 128, szélessége 41, az ikertornyok magassága 63, a főhajó belmagassága 48 méter. A hosszháza öt-, a keresztháza pedig egyhajós. A fő- és a kereszthajó képzeletbeli metszéspontján áll a huszártorony. Az ikertornyok közötti rózsaablak átmérője közel 10 méter.

A templom 850. évfordulójára 2012-ben felújították a 7800 sípú nagyorgonát.

Az UNESCO világörökségét részét képező székesegyház állapota rohamosan romlott, ezért kezdődtek meg a felújítási munkák.

A hírek szerint a tűz a restaurálási munkálatokhoz felállított állványzaton, a tetőszerkezetnél keletkezett, és onnan terjedt tovább.

A művészetek örök ihletője

Victor Hugo A párizsi Notre-Dame című nagyregényén (1831) kívül Gérard de Nerval 19. századi író, költő is megénekelte a székesegyházat Odelettes című verseskötetének egyik versében.

Ma conversion (Áttérésem) című művében Paul Claudel (1868-1955) költő és drámaíró arról ír, hogy “kimondhatatlan revelációt” érzett a székesegyházban. “Egy pillanatra megérintette a szívemet, és hittem”.

Louis Aragon kommunista költő szintén üdvözölte a katedrálist Aurélien című regényében és Paris 42 című versében: “Aki nem látta a napot feljőni a Szajna fölött, nem tudja, mi ez a fájdalom/Mikor a konok éj trágár vörös szemét felveti/S a Notre-Dame mint szerető a vízből kilép.”

Victor Hugo regényét legalább tíz változatban filmesítették meg és öt televíziós feldolgozása készült. A legrégebbi filmet, Alice Guy és Victorin Jasset rendezte La Esmeraldát 1905-ben forgatták.

Az egyik legismertebb Párizsi Notre-Dame-ot Jean Delannoy rendezte (1956) Gina Lolobrigidával és Anthony Quinn-nel a főszerepekben, Jean Aurenche és Jacques Prévert forgatókönyve alapján. A Disney amerikai filmstúdió 1996-ban A notre-dame-i toronyőr címmel forgatott animációs filmet Victor Hugo története alapján.

Idriss Elba angol színész tavaly jelentette be, hogy a Netflix számára leforgatja a regény új adaptációját, amelyben ő játssza Quasimodót.

A párizsi Notre-Dame számos filmben is szerepelt díszletként, így Woody Allen Éjfélkor Párizsban, Jean-Pierre Jeunet Amélie csodálatos élete, illetve Stanley Donen Amerikai fogócska című alkotásában.

A párizsi Notre-Dame-ról balett is készült, La Esmeralda címen Jules Perrot koreográfus művét az olasz Cesare Pugni zenéjére a londoni Her Majesty’s Theater mutatta be 1844-ben. A balettnek több változata is ismert, Oroszországban is színpadra állították.

Roland Petit francia koreográfus Párizsi Notre-Dame című balettjét 1965-ben mutatták be a párizsi nagyoperában Maurice Jarre zenéjére a székesegyház üvegablakaira emlékeztető, Yves Saint Laurent tervezte jelmezekben – emlékeztetett Sylvie Jacq-Mioche tánctörténész.

Az első operát – Louise Bertin zeneszerző La Esmeralda című művét – 1839-ben állították színpadra, a librettót maga Victor Hugo írta, de az opera megbukott. Két másik opera is világot látott azonos címmel, de egyik sem túl ismert. 1978-ban Robert Hossein állította színpadra a Párizsi Notre-Dame című művet.

A valóban népszerű darabot, a Párizsi Notre-Dame című musicalt 1998-ban mutatták be Luc Plamondon (szöveg), Richard Cocciante (zene) közreműködésével, Hékene Segara, Garou, Daniel Lavoie és Patrick Fiori szereplésével. Több mint 20 országban játszották és kilenc nyelvre fordították le. Januárban játszották ötezredik alkalommal.

A Notre-Dame-mal kapcsolatos leghíresebb festmények között szerepel a Jacques-Louis David által 1805 és 1807 között Napóleon megkoronázásáról festett 6×6 méteres vászon.

Marc Chagallt szintén megihlette a Notre-Dame, amikor párizsi költői látomásait vászonra vetette, Maurice Utrillo, aki szürke színekben ábrázolta a párizsi melankóliát, gyakran idézte fel a székesegyházat az előtte folyó Szajnával.

Eugene Delacroix emblematikus képén, az 1848-as felkelésnek szentelt “A Szabadság vezeti a népet” című vásznon messziről látszik a Notre-Dame két tornya.

Az Assasin’s Creed Unity (2014) videojáték cselekménye a forradalom alatt 1789-ben kifosztott Notre-Dame körül játszódik.

Norman és Squeezie, a YouTube sztárjai videoklippet komponáltak a tiszteletére, az Ubisoft által elkészített A templomosok orgyilkosa 60 milliós nézettséget ért el.

Ünnepelt, de időnként elhanyagolt székesegyház

Arra a kérdésre, mit képvisel a párizsi Notre-Dame Franciaország történelmében, a történész kifejtette: “Ez Párizs egyik jelképe, a béke, az egység és az egyetértés jelképe, amelyben évszázadok óta hálaadó miséket mutattak be, és amely különleges helyen áll, a város szívében. A székesegyház előtti téren van a nullás kilométerkő.”

“Számomra ez talán az egyik legkiegyensúlyozottabb székesegyház, amely egyfelől az őt alkotó művészek és mesterek munkáját jelképezi, ugyanakkor az évek során volt, hogy nagyon szerették, de olyan is, hogy elhanyagolták”, mellőzték – mondta.

“A Notre-Dame-ot az évente milliószámra látogató franciák és a külföldiek nagyok szeretik, de bizonyos vagyok benne, hogy anélkül járnak ki-be rajta, hogy értenék, mit jelent számunkra valójában” – fejtette ki Gauvard asszony.

Az épületen a reneszánsz idején és a 18. században számos csonkítást hajtottak végre, nem haboztak a timpanonba kaput vágni, hogy beférjen a királyi baldachin. A 19. században Prosper Mérimée és Victor Hugo íróknak, illetve Eugene Viollet-le-Duc és Jean-Baptiste Lassus építészeknek köszönhetően nyerte vissza eredeti gótikus formáját.

A történész szerint nem tettek elég erőfeszítést a székesegyház karbantartására sem. Úgy vélte, hogy jelenleg folyó munkáknak éppen idejük volt már, sőt el is késtek kissé velük. Elmondta, hogy a tatarozás előtt fent járt a huszártorony tövénél, ahol egy háló tartotta a lehulló köveket, hogy ne zuhanjanak alá.

A székesegyház helyreállításával kapcsolatban Claude Gauvard megjegyezte, hogy a ledőlt huszártorony helyreállítása nem lesz nehéz feladat, hála Viollet-le-Duc terveinek, aki nélkül a katedrális már nem állna. Ő állította helyre a – francia forradalomtól függetlenül – 1792-ben ledőlt huszártornyot.

Megsemmisült azonban az “erdő”, a tetőzetet tartó hatalmas faszerkezet.

A Notre-Dame problémája, hogy egyszerre több szervezetnek van felette joghatósága: az érsekségnek, a párizsi városházának és a műemlékvédelmi hivatalnak. Így sokkal nehezebb a karbantartása is – emelte ki Gauvard.

“Remélem, hogy lesz országos és nemzetközi adománygyűjtés a munkálatok finanszírozására, mert ez nagyon sokba fog kerülni” – hangsúlyozta.

Több vagyonos francia család ígért támogatást a székesegyház újjáépítésére. A Pinault család 100 millió eurós (32 milliárd forintos), míg Bernard Arnault francia üzletember 200 millió eurós (64 milliárd forintos) adománnyal járul hozzá a munkálatokhoz. A katedrális újjáépítésére az Egyesült Államokban is gyűjtést kezdtek. A GoFundMe adománygyűjtő oldalon több mint 50 kezdeményezést indítottak ezzel a céllal hétfőn. Restaurátorok segítségét ajánlotta fel kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök, uniós gyűjtésre szólított fel Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Szeged és Székesfehérvár önkormányzata egyenként 10 ezer eurót ajánlott fel az újjáépítési munkákhoz.

Kapcsolódó Cikkek