EUR: 326,99 Ft
CHF: 291,13 Ft
2019. május 23., csütörtök
Dezső

Belföld

Mikor is volt diktatúra?

A vérvörös proletárdiktatúrával öles léptékkel haladtunk legnagyobb nemzeti tragédiánk, Trianon felé. Miközben a franciák vezetésével szomszédaink éppen azon voltak, hogy földre kényszerítsék és irracionálisan megcsonkítsák Magyarországot, 1919. április 2-án megjelent a Forradalmi Kormányzótanács XXVI. rendelete „A Tanácsköztársaság alkotmánya” címmel. Ennek 1. §-a kimondta: „A magyarországi Tanácsköztársaság célja: a kapitalista termelési és társadalmi rend megszüntetése s a szocialista termelési és társadalmi rendszer megteremtése. A cél megvalósításának eszköze: a dolgozók uralmának biztosítása a kizsákmányolók felett. A munkás-, katona- és földmívestanácsokban dolgozó nép hozza a törvényeket, hajtja azokat végre és bíráskodik azok megszegői felett.”

A demokrácia Kun Béla-i dicsőségére csak öt napot kellett várni: 1919. április 7-én tanácsválasztásokat tartottak. Nem választhattak a korábbi hatalom képviselői, sem a papság, csak a szociáldemokrata és kommunista pártok egyesülése után létrejött Magyarországi Szocialista Párt indíthatott jelölteket. Biztos csak én kérdezem meg: mikor is volt diktatúra hazánkban? Igaz, akkor még nem volt Velencei Bizottság…


Azért akadtak akkortájt egészséges gondolkodású, érzületű és cselekvéstől sem visszariadó honfitársaink. 1919. április 21. és 22 között zajlott Zala vármegyében az első kísérlet, amely a Tanácsköztársaságot óhajtotta megbuktatni. A mozgalomnak csak az alsólendvai direktóriumot sikerült átvennie, de sajnos hamarosan leleplezték, és 26 vezetőjét letartóztatták – köztük a fő szervező Fangler Bélát is –, majd Budapestre vitték, hogy a forradalmi törvényszék elítélje őket.

A Tanácskormány – biztos, ami biztos alapon – 1919. március 21-i rendeletével bevezette a statáriumot, kijelentve, hogy a bűnösök felett a forradalmi törvényszék ítélkezik. A rendőrséget és a csendőrséget a Vörös Őrséggel (csak Budapesten mintegy 3000 fő) váltotta fel (az utolsó napokban vezetőjét Rákosi Mátyásnak hívták…), amely részben felfegyverzett munkásokból, részben a korábbi hivatásos állomány – utóbb a proletárdiktatúra szempontjából megbízhatatlannak minősült s a diktatúra védelmére nem is mindig felhasználható – tagjaiból állt. A kormányzótanács megosztott volt az új rend vélt vagy valós ellenségeivel szemben alkalmazott szervezett erőszak tekintetében. Elítélték ugyan a testi és lelki kínzással való bizonyítékgyűjtést, mégis a parancsnokok ilyen nevelési útmutatást adtak: „A nyomozásnak elsősorban az a célja, hogy a gyanúsított ellen határozott bizonyítékot gyűjtsön, mert csakis az a helyes nyomozás, amely annyi terhelő bizonyítékot vet a felszínre, amennyi arra szükséges, hogy a gyanúsított azoknak a súlya alatt a bűncselekmények elkövetését kénytelen legyen beismerni. A bizonyítékok lehetőleg bizalmasan szerzendőek be, tehát a vörös őr csak akkor folytassa le a nyomozását nyilvánosan, ha a bűncselekmény természete azt megkívánja, vagy ha a bizalmas adatgyűjtés a nyomozás hátrányára van.”


Szamuely Tibor, Lukács György és Korvin Ottó politikai háttértámogatásával, Cserny József vezetésével egy 200 fős különítmény állt fel, amely „Lenin-fiúknak” nevezte magát, és hírhedt páncélvonatán járta az országot, hogy mindenütt fellépjen, ahol a tanácsrendszert veszélyeztető megmozdulásokat sejtett. Ezenkívül – főleg Budapesten – több, eszközökben (rekvirálások, túszszedés) szintén nem válogató kommandót is felállítottak. A vörösterror halálos áldozatainak számát különféle források 300 és 600 közé teszik.

Visszatérnék a cikk eleji kérdésemhez: mikor is volt hazánkban diktatúra?

Kapcsolódó Cikkek

  • Kósa Lajos: Az ellenzék egy bűnözőt véd

    Kósa Lajos: Az ellenzék egy bűnözőt véd

    Az országgyűlési és Európai parlamenti képviselőjelölteket megillető mentelmi joggal kapcsolatos sorozatos ellenzéki visszaélések megakadályozása érdekében törvénymódosító javaslatot, mondhatni egy „Lex Czeglédyt” nyújt be az Országgyűlésnek a Fidesz korábbi és jelenlegi frakcióvezetője, Kósa Lajos és Kocsis Máté.

  • Végre! Érkezik a meleg és a napsütéses

    Végre! Érkezik a meleg és a napsütéses

    A hétvégén csak helyenként várható eső, jellemzően meleg, napsütéses idő várható 20-25 fokos maximumokkal – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzéséből, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-hez.

  • Magyarország digitális téren is példaértékű modellekkel szolgál

    Magyarország digitális téren is példaértékű modellekkel szolgál

    Magyarország digitális téren is példaértékű modellekkel szolgál amellett, hogy gazdasági növekedésével az Európai Unió élvonalába tartozik – mondta Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) miniszteri értekezletét követően Párizsban.