EUR: 323,43 Ft
CHF: 290,93 Ft
2019. június 26., szerda
János, Pál

Külföld

Theresa May június 30-ig terjedő halasztást kért

A brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) legfeljebb június 30-ig terjedő halasztását kérte Donald Tuskhoz, az Európai Tanács elnökéhez intézett pénteki levelében Theresa May brit miniszterelnök, nyitva hagyva a korábbi kilépés lehetőségét.

A Downing Street által ismertetett háromoldalas levél szerint May azt javasolja, hogy ha a június 30-i határidő előtt sikerül ratifikálni a Brexit feltételrendszerét rögzítő – a londoni alsóház által eddig háromszor elutasított – megállapodást, akkor a halasztási időszak is előbb véget érne.


A konzervatív párti brit miniszterelnök szerint London valójában olyan ratifikációs menetrendre törekszik, amely még május 23. előtt lehetővé tenné a kilépést az Európai Unióból, ugyanis így az Egyesült Királyságnak nem kellene részt vennie az aznap kezdődő európai parlamenti választásokon.

Theresa May szerint a halasztási kérés ellenére változatlanul az a brit kormány véleménye, hogy sem az EU-ból éppen kilépni készülő Egyesült Királyság, sem az Európai Unió érdekeit nem szolgálná a brit részvétel az EP-választásokon.


London elfogadja ugyanakkor az Európai Tanács azon nézetét, hogy ha az Egyesült Királyság május 23-án is még az Európai Unió tagja, akkor jogilag kötelező lesz számára az EP-választások megtartása. A brit kormány ezért “felelősségteljes módon” eljárva megteszi az előkészületeket a választási részvételre – áll a brit miniszterelnök által az uniós állam- és kormányfők alkotta testület elnökéhez intézett levélben.

May hangsúlyozza azt is, hogy a Brexit-megállapodás ügyében kialakult patthelyzet nem tartható tovább, mivel az Egyesült Királyságban bizonytalanságot teremt, és aláássa a politikába vetett bizalmat, emellett az Európai Uniónak is jogos igénye, hogy most már a saját jövőjét érintő kérdésekkel is foglalkozni tudjon.

A brit kormányfő felidézi a levélben, hogy e patthelyzet feloldása érdekében egyeztetéseket kezdeményezett a legnagyobb brit parlamenti ellenzéki erővel, a Munkáspárttal.

A kormány és a Labour képviselői – köztük személyesen Theresa May és Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője – eddig két tárgyalást tartottak, és a Downing Street “produktívnak” minősítette az egyeztetéseket.

May az Európai Tanács elnökének küldött pénteki levelében megerősíti azt is, hogy ha e pártközi egyeztetések mégsem járnának eredménnyel, akkor a kormány korlátozott számban egyéb opciókat terjeszt a brit parlament elé, ezzel próbálva konszenzust teremteni az EU-val fenntartandó kapcsolatok jövőjének kialakításáról.

A június végi halasztási határidőt London nem először javasolja.

A brit EU-tagság az eredeti tervek alapján múlt pénteken megszűnt volna, de Theresa May a Brexit-megállapodás sorozatos alsóházi elutasításai nyomán kialakult patthelyzet miatt már korábban kezdeményezte az EU-nál a kilépés elhalasztását, és ennek végdátumaként akkor is június 30-át javasolta.

A márciusi EU-csúcson született kompromisszumos megoldás szerint az Európai Unió május 22-ig tartó halasztásba egyezett bele, de ehhez a Brexit-egyezményt a korábbi kilépési határidőig, vagyis múlt pénteken közép-európai idő szerint éjfélig jóvá kellett volna hagynia a brit parlamentnek.

A Brexit-megállapodást az alsóház azonban éppen múlt pénteken vetette el harmadszor is, és ezután életbe lépett az EU-csúcson erre az esetre előre megállapított új, április 12-i határidő, amely továbbra is érvényes. A jelenlegi jogi alaphelyzet ugyanis az, hogy a brit EU-tagság jövő pénteken megállapodás nélkül megszűnik, ha addig nem születik egyéb döntés.

Londonnak az Európai Tanács elnöke által jövő szerdára összehívott soron kívüli EU-csúcson kell hivatalosan előterjesztenie, hogy milyen tervei vannak a Brexit-folyamat kimozdítására a holtpontról, és a testület várhatóan ennek alapján dönt arról, hogy indokoltnak tartja-e a további halasztást.

A Brexit-határidő kiterjesztéséhez az EU-ban maradó 27 tagország egyhangú jóváhagyása szükséges.

Nem hivatalos értesülések szerint Donald Tusk a brit kormányfő javaslatában szereplő június 30-i határidőnél jóval hosszabb, akár egy évig tartó halasztás lehetővé tételét javasolja a tagországoknak. Tusk várható javaslata szerint ugyanakkor ez rugalmas határidő lenne, vagyis korábbi megállapodás esetén a brit EU-tagság előbb is megszűnhetne.

Tusk rugalmas, akár egy évig tartó halasztást fog javasolni

Rugalmas, akár egy évig tartó halasztást fog javasolni az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének határidejére Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke – közölték pénteken brüsszeli diplomáciai források.

“Ez Tusk ötlete, amelyet ma fognak a tagállamok elé terjeszteni” – mondta egy magas rangú uniós tisztségviselő.

Hozzátette, Theresa May brit kormányfő elé fogják tárni a javaslatot a jövő heti rendkívüli EU-csúcson, amennyiben azt a bennmaradó huszonhét ország támogatja.

Ha a brit kormány elfogadja a hosszabbítást, akkor az Egyesült Királyságnak részt kell vennie a május végi európai parlamenti választásokon – mutatott rá.

A rugalmas halasztás azt jelenti, hogy amennyiben a londoni parlament időközben megszavazza a kiválás feltételeit rögzítő, már többször elutasított szerződést, akkor a szigetország tagsága automatikusan megszűnik még az egy év lejárta előtt.

“Ha ez nem lehetséges, akkor az Egyesült Királyságnak még mindig lenne elég ideje, hogy újragondolja Brexit-stratégiáját. Jó forgatókönyvnek tűnik mindkét fél számára, biztosítja a kellő rugalmasságot a briteknek, de nem teszi szükségessé, hogy néhány hetente csúcstalálkozót hívjanak össze” – emelte ki az illetékes.

Ezzel párhuzamosan May pénteken június 30-ig terjedő hosszabbítást kért a huszonhetektől.

Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi főtárgyalója előző nap üdvözölte a kormányzó brit Konzervatív Párt és a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt egyeztetéseit, mondván, itt az ideje, hogy előremutató döntések szülessenek.

A brit kormány 2017. március 29-én jelentette be hivatalos kilépési szándékát Brüsszelben, miután az előző évi népszavazáson a szavazók szűk többsége az uniós tagság megszüntetésére szavazott. A jog értelmében két év állt rendelkezésre a tárgyalásokra, ezután a kilépni szándékozó ország tagsága automatikusan megszűnik.

A rendezetlen kiválás azonban súlyos károkat okozna, mindenekelőtt az Egyesült Királyságban, ezért London a határidő lejárta előtt halasztást kért, amelyet az Európai Tanács egyelőre április 12-éig hagyott jóvá. Ha sikerült volna elfogadni március végéig a kilépési egyezményt, akkor Londonnak május 22-éig lett volna ideje előkészíteni a tényleges kilépést, és tagsága akkor szűnt volna meg. Ez a dátum azért vízválasztó, mert máskülönben az Egyesült Királyságnak is meg kell tartania az európai parlamenti választásokat, amiről április 12-ig kell bejelentést tenniük a tagállamoknak.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek