EUR: 326,21 Ft
CHF: 289,10 Ft
2019. május 19., vasárnap
Ivó, Milán

Belföld

Kövér: Közép-Európa jelenti a keresztény és nemzeti alapon nyugvó Európa jövőjét

Közép-Európa jelenti a keresztény és nemzeti alapjaihoz visszatérő Európa jövőjét – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke pénteken Drezdában, a Szászország tartományi parlament Merre tartasz Közé-Európa? című konferenciáján.

A házelnök vitaindító előadásában kifejtette, hogy a hagyományos pártpolitikai határokat egyre inkább felülíró, “civilizációs küzdelem” zajlik az Európát keresztény és nemzeti elven megtartani akaró erők és azon erők között, amelyek a kontinens jövőjét “posztkereszténynek és posztnemzetinek szeretnék látni”.


Ez a küzdelem nem új keletű, de új “az Európa keresztény és nemzeti korszakán túllépni akarók által kifejtett ideológiai agresszió hevessége”, és a korábban nem használt, “meghökkentő fegyverek mint például, az Európára irányított tömeges illegális migráció bevetése” – tette hozzá Kövér László.

Elmondta: a kontinens “ideológiai szőnyegbombázás célpontja”, és “az értéksemlegesség jegyében keresztényellenességet, a multikulturalizmus nevében nemzetellenességet, a globalizmusra hivatkozva pedig államellenességet gerjesztenek és hirdetnek mindazok, akik saját uralmi céljaik érdekében véget akarnak vetni a kereszténység, a nemzetek és a szuverén nemzeti államok korszakának Európában”.


Kiemelte, hogy a közép-európai térség országainak van tapasztalatuk mindebben, mert több mint négy évtizedet töltöttek “egy keresztényellenes és nemzetellenes antidemokratikus uralom alatt, amit akkor Szovjetuniónak neveztek”.

Ez lehet az oka annak, hogy a térségbeli országok “történelmi veszélyérzete” erősebb, mint a kontinens nyugati részén fekvő országoké, és ez lehet a magyarázata annak is, hogy “az európai civilizációs küzdelem elmélyülésével párhuzamosan felértékelődik Közép-Európa, erősödik a közép-európai államok együttműködése, és erősödik a térség nemzeteinek identitása is” – mondta Kövér László.

A keresztény és nemzeti értékek feladása súlyos erkölcsi, politikai és gazdasági következményekkel jár, ezt jelzi az Európai Unió “demográfiai hanyatlása”, a középosztály jövedelmi viszonyainak romlása és a tagállamok eladósodottsága – tette hozzá.

Közölte: az EU jelenlegi vezetése a demográfiai gondok orvoslására minden áron – úgymond – integrálni akarja az illegális migráció révén kívülről érkezőket, és “nem tesz semmit annak érdekében, hogy megpróbáljon olyan anyagi és kulturális, szellemi közeget kialakítani, amely megerősíthetné a hagyományos családok társadalmi helyzetét, értékként mutathatná fel a fiatalok előtt a gyermekvállalásban és -nevelésben megvalósuló felelősségvállalást”.

Az EU-n belüli migráció sem megoldás – emelte ki Kövér László, aláhúzva, hogy “egy kannibálnak nevezhető” munkaerőpiaci politika keretében “a gazdag nyugati tagállamok hosszú távon tulajdonképpen megfosztják Közép- és Kelet-Európát az életben maradáshoz szükséges biológiai erőforrásaitól”.

Az egyetlen és hosszú távú megoldás “az uniós szintű társadalmi reprodukció, azaz minden uniós tagállamban a 2,1-es termékenységi ráta biztosítása”, ami megfelelő családpolitikával és társadalompolitikával lenne megoldható, vagyis “mindazzal, amitől az EU jelenlegi vezetése tartózkodik”.

Ez a vezetés hasonlóan hibás választ ad a középosztály jövedelmének csökkenésére is, a “nemzeti adópolitika” ösztönzése helyett növeli a középosztály terheit és szűkíti gazdasági mozgásterét.

Mindeközben a tagállamok nemzeti adóssága folyamatosan növekszik, mert az EU jelenlegi vezetése “azt támogatja, hogy az ötszázmilliós európai piac profitját leginkább az általuk kiválasztott multinacionális piaci szereplők arassák le, a nemzeti államok pedig viseljék a piac járulékos terheit”, és “nem képes az európai országok eladósításában érdekelt nemzetközi hitelezőkkel szemben eredményesen képviselni az európai adófizető polgárok érdekeit”- fejtette ki Kövér László.

Ezért fordulatra van szükség, az EU-nak vissza kell térnie keresztény és nemzeti gyökereihez, helyre kell állítania “saját belső demokratikus egyensúlyát” és ismét be kell töltenie “azt a politikai és gazdasági kiegyensúlyozó és közvetítő szerepet az atlanti térség és az euroázsia térség, az Egyesült Államok és Oroszország között, amely hosszú távon biztonságot nyújthat az európaiaknak”

Ebben a küzdelemben “Közép-Európa sajátos történelmi tapasztalatokat hordozó államai és nemzetei fontos szellemi, politikai és anyagi erőtartalékot és történelmi tapasztalatokat képviselnek”, és a térség “mintaadó” lehet Európa nyugati fele számára.

A 20. században “mi, közép-európaiak abban hittünk, a válságos történelmi időkben az adott számunkra erőt, hogy Európa a jövőnk”, a 21. században viszont már “úgy látjuk, az ad számunkra tartást, hogy Közép-Európa, azaz mi vagyunk Európa jövője” – emelte ki a Fidesz politikusa az Országgyűlés Sajtóirodája által az MTI-hez eljuttatott előadás szövege szerint.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek

  • Katások nyugdíjjogosultsága 2019-ben

    Katások nyugdíjjogosultsága 2019-ben

    A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után 2019-ben változatlanul havi 50 ezer forint, vagy – választása szerint – havi 75 ezer Ft, míg a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet a bevételi értékhatárig (a szintén változatlan 12 millió forint erejéig, viszont e tekintetben nagyon kedvező változás idén, hogy az alanyi áfamentes értékhatár is 12 millió forintra nőtt).

  • Fülöp Attila: A családközpontúságról kell szólnia a gyermekvédelemnek

    Fülöp Attila: A családközpontúságról kell szólnia a gyermekvédelemnek

    A családközpontúságról kell szólnia a gyermekvédelemnek, hiszen a gyermekeknek a családban van a legjobb helyük – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szociális ügyekért felelős államtitkára vasárnap, a Befogadlak nevű nevelőszülői program országjárásának záróhelyszínén, a budapesti Várkert Bazárban.