EUR: 325,32 Ft
CHF: 289,65 Ft
2019. május 25., szombat
Orbán

Belföld

Magyarország céljaihoz kell igazítani az uniós támogatásokat

Az Európai Bizottság tavaly megjelent forráselosztási javaslatának megváltoztatását sürgette az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára, Schanda Tamás szerint a 2021 és 2027 közötti uniós költségvetési ciklust Magyarország hosszú távú céljaihoz kell igazítani.

Az államtitkár hétfőn Budapesten, a kohéziós forrásokról tartott sajtótájékoztatón közölte, hogy a 2020-ig tartó ciklus 25 milliárd eurónyi uniós keretének felhasználásában Magyarország az Európai Bizottság értékelése szerint is jól halad, a hatékony felhasználás kiegészíti az észszerű költségvetést és a gazdasági növekedést. Az elszámolások és kifizetések a tervek szerint folytatódnak, a kormány a rendelkezésre álló keret 66 százalékát már kifizette a projektek végrehajtóinak, az Európai Bizottságtól pedig az összeg 33 százalékát hívta le – tette hozzá.


Schanda Tamás közölte, hogy a kormány megkezdte az előkészületeket a következő uniós ciklusra, a vállalt határidőket tartani fogja, és kemény tárgyalásokra készül annak érdekében, hogy a kohéziós források felhasználása megfeleljen Magyarország 2030-ig szóló stratégiai céljainak.

Az Európai Bizottság pénzügyi javaslatát Magyarország számára több okból is csalódást keltőnek nevezte az államtitkár.


Véleménye szerint aggályos, hogy az uniós költségvetési tervezetből hiányzik a hosszú távú jövőkép és stratégia, és elfogadhatatlan, hogy a Magyarországnak járó támogatási keret reálértéken 24 százalékkal csökkenjen, a 2020-ig tartó időszakénál 5,7 milliárd euróval kisebb, 17,9 milliárd euró legyen 2027-ig.

Visszautasította többek között a közös agrárpolitika forrásainak csökkentését, ami a közvetlen kifizetések 16 százalékos mérséklésével, a vidékfejlesztési támogatások 27 százalékos mérséklésével járna. Évente és hektáronként a magyar gazdák 15 ezer forinttal kisebb területalapú támogatáshoz jutnának, ezzel a fejlesztés lehetőségét vesztenék el – tette hozzá.

Az államtitkár kifogásolta a feltételek tervezett szigorítását is, többek között a társfinanszírozás arányának emelését, az előfinanszírozás szintjének csökkentését, és az elszámolás idejének lerövidítését.

Megdöbbentőnek nevezte, hogy a bizottsági javaslat a gazdagabb és a költségvetési fegyelmet nem tartó országoknak kedvez, illetve azt, hogy a brüsszeli bürokrácia magára is több pénzt költene, holott a Brexit épp a keret csökkentését indokolná.

Véleménye szerint rossz irányba vezet az is, hogy nagyobb súllyal jelenne meg a bevándorlók intgerációja a forráselosztásban, hiszen – mint mondta – a migrációs terheket nem a kohéziós politika rovására kell fizetni. Megjegyezte, hogy a migrációs alap keretének háromszorosára emelését a magyar ellenzéki képviselők is támogatták.

A bizottsági javaslat ráadásul növelné a központi, brüsszeli irányítású programok arányát és forrásait. Az államtitkár rámutatott: ezekből a forrásokból Magyarország és a régió részesedése rendkívül alacsony, így ez a pont is a gazdagabb régióknak kedvez.

Visszautasította azt is, hogy a tervezet jogállamisággal foglalkozó fejezete alapján vitatható jogalappal fel is függeszthetnék a támogatásokat. Úgy véli, az Európai Bizottság ezzel túllépi a hatáskörét, hiszen a közösség végrehajtó szerveként politikai nyomásgyakorlásra használhatja a forrásokat.

Az államtitkár szerint a legfontosabb cél 2020 után a jól működő intézkedések fenntartása és további finanszírozása, hiszen épp ez biztosíthatná a kohéziós politika lényegét, az EU-n belüli egyenlőtlenségek csökkentését.

Az államtitkár arról is beszélt a sajtótájékoztatón, hogy az Európai Parlamentnek és az Európai Bizottságnak is szerepe van az uniós költségvetés kialakításában, a május 26-i európai parlamenti választás tehát ebből a szempontból is kulcsfontosságú Magyarország számára.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek