EUR: 324,39 Ft
CHF: 292,00 Ft
2019. június 24., hétfő
Iván

Külföld

Ritka elemek jelenlétét mutatták ki egy távoli bolygó légkörében

Ritka elemek jelenlétét mutatták ki egy távoli bolygó légkörében: a négyezer Celsius-fokos Kelt-9b a Hattyú csillagképben olyan elemeket vonultat fel, amelyeket még soha korábban nem mutattak ki exobolygó, vagy a Naprendszeren kívüli bolygó légkörében.

Az elmúlt évben vas- és titánatomok jelenlétét fedezték fel a bolygón, a Berni és a Genfi Egyetem kutatói most nátriumot, magnéziumot, krómot és egyébként igen ritka ritkaföldfémeket, szkandiumot és ittriumot találtak. Utóbbi hármat soha nem mutatták még ki exobolygó légkörében.


A ritkaföldfémek a Földön ritkán fordulnak elő, a modern anyagokban és eszközökben alkalmazzák őket elsősorban. Szkandiumot használnak például stadionok nagy teljesítményű izzóiban, mágneses adattárolókban és lézerkristályok előállításához. Ittriumot speciális ötvözetekben, fénycsöves lámpákban és a nukleáris medicinában használnak.

A Jens Hoeijmakers és Kevin Heng által vezetett kutatócsoport az Astronomy & Astrophysics című szaklapban mutatta be eredményeit.


A Földtől 650 fényévnyi távolságra lévő Kelt-9b nagyon közel kering csillagához. A forró Jupiternek is nevezett bolygón tomboló hőség miatt minden elem szinte azonnal elpárolog a felszínről és a légkörébe kerül. A kutatók ennek az összetételét vizsgálták meg egy hatalmas teleszkóp nagyon érzékeny spektrográfjával.

A különböző elemek atomjai a fény egy speciális részét nyelik el. Minden elem az általa elnyelt hullámhosszok speciális ujjlenyomatát hagyja hátra, melyek megfigyelhetők egy spektrográf segítségével. Az elnyelési vonalak mintázata alapján a kutatók le tudják vezetni a távoli bolygók légkörének összetételét.

“Elemzéseink alapján azt is meg tudjuk becsülni, hogy a bolygó légkörében milyen magasságban nyelik el az atomok a fényt” – mondta Hoeijmakers. Hozzátette: ezzel a technikával még többet akarnak megtudni ennek az exobolygónak a légköréről, valamint más bolygókéról is, amelyek hasonlóan magas hőmérsékletűek, mint a Kelt-9b.

Jók az esélyek arra, hogy ugyanezzel a technikával életre utaló jeleket is találhatunk egy exobolygón – mondta Heng. A kutató kifejtette, hogy vizsgálataikkal elsősorban a Naprendszer keletkezése és fejlődése, valamint az élet eredete kutatását kívánják megalapozni.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek