EUR: 325,32 Ft
CHF: 289,65 Ft
2019. május 25., szombat
Orbán

Belföld

David Cornstein: Trump azt mondta Orbán Viktornak, hogy úgy érzi, mintha ikrek volnának

David Cornstein, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete is ott volt hétfőn Donald Trump és Orbán Viktor washingtoni találkozóján. A 444-nek adott interjút a nagykövet. Ezt olvashatják alább.

Magyar beszámolók szerint Orbán Viktor és Donald Trump keddi találkozója kicsit hosszabb volt az előre tervezettnél. Valóban így történt, és ha igen, akkor miért húzódott el?


Azt hiszem, hogy egy kicsit valóban hosszabb volt. Két találkozóról van szó, az elsőt az Ovális Irodában tartották, amin az elnök és a miniszterelnök vettek részt, illetve a teremben volt még John Bolton (Trump nemzetbiztonsági főtanácsadója – szerk.) és Szijjártó Péter is. Mi addig kint várakoztunk, és tudja, amíg az ember arra vár, hogy végre rá is sor kerüljön, akkor az idő lassan telik. Azt hiszem negyedóráról lehetett szó. Ami utána következett, és amin már én is részt vettem, az pedig jó 45 percig tartott. Ez így összességében talán 10-15 perccel lehetett hosszabb az előre tervezettnél. Ez jól jellemzi az Egyesült Államok elnökének a stílusát: szeret emberekkel találkozni, és ha érdeklődik valaki iránt, és sok kérdése van, akkor elnyúlhatnak a találkozói.

David Cornstein és Orbán Viktor
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Trump elnök beiktatása óta találgatta a magyar sajtó, hogy Orbán Viktor mikor kap meghívást a Fehér Házba, hiszen ő volt az első európai vezető, aki már a 2016-os kampány idején a támogatásáról biztosította. Miért éppen most történt meg ez a találkozó?


Tavaly július elején érkeztem Magyarországra, és a nyári hónapokban nem volt túl egyszerű kormányzati emberekkel felvenni a kapcsolatot. Úgyhogy szeptemberben kezdtem találkozni itteni vezetőkkel. Érkezésem előtt nem szentelt szinte semmi figyelmet sem Magyarországnak az amerikai vezetés, ez még az Obama-kormány hozzáállásából adódott. Trump ehhez képest abból indul ki, hogy barátok vagyunk, szövetségesek a NATO-ban, nagyszerű közös történelmünk van, és ennek megfelelő kapcsolatban kell lennünk egymással. Úgyhogy, amikor elkezdtem a kapcsolatokat kiépíteni, akkor az első dolgom volt, hogy megmutassam, Amerika szelleme és szíve is megváltozott Magyarország iránt.

Ezután jelentős amerikai politikusok érkeztek Magyarországra, utoljára Mike Pompeo külügyminiszter. Megmutattuk, hogy mennyire másképpen kezeljük ezt a csodálatos országot, amit egyébként nagyon megszerettem közben. Azt reméltük, hogy viszonzásképpen Magyarország is tesz gesztusokat az USA irányába. Néhány nagyon pozitív lépés történt is, úgyhogy eljött az ideje, hogy ez a két vezető találkozzék. Én javasoltam a találkozót, az elnök pedig jól fogadta, és ez vezetett a miniszterelnök meghívásához.

Jól sikerült a találkozó?

Minden szempontból elérte a célját. Ez a két vezető nagy tisztelője egymásnak, azok alapján, amiket olvastak a másikról, de még sohasem találkoztak. Úgyhogy szerettem volna olyan hangulatot teremteni, amiben ez a két nagyon erős ember kialakíthat egy személyes viszonyt is, ami erősítheti a további együttműködésüket. Ennek a találkozónak nem volt olyan konkrét programja, hogy most átbeszéljék ezt vagy azt a napirendi pontot. Inkább arról szólt, hogy megismerjék egymást, és erre alapozva induljanak majd tovább.

MTI/Koszticsák Szilárd

Akkor általában beszélgettek a világ dolgairól, és elsősorban nem is a magyar-amerikai együttműködés ügyeiről volt szó?

Sok mindenről volt szó. Beszéltek a bevándorlásról, amit hasonlóan látnak, a határellenőrzésről, és szóba került a fegyvervásárlás, a kereskedelmi kapcsolatok bővítése is, de inkább csak általánosságok szintjén, most nem mentek bele az apró részletekbe. Arról volt szó, hogy ezekben az ügyekben, amelyek mindkét országot érintik, együtt kell működnünk. A legfontosabb az volt, hogy létrejöjjön a kapcsolat, ami alkalmat adhat a folytatásra.

Az elmúlt fél évben két amerikai miniszter, Rick Perry és Mike Pompeo is felvetette budapesti tárgyalásán, hogy Magyarországnak oldania kellene az energiafüggését Oroszországtól. Ugyanakkor idén már járt Magyarországon a Roszatom és a Gazprom elnöke is. Előkerült ez a téma a kinti találkozón, lát előrelépést az amerikai kormány ebben az ügyben?

Mint említettem, a mostani találkozón nem merültek fel napirendi pontokba szedhető konkrét ügyek. Szóba került az energetika, de ismétlem, ez nem volt kifejezett témája a találkozónak, nem volt arról szó, hogyan lépjünk ebben előre. Elmondtam kint mindenkinek, hogy Magyarország és az USA teljesen egyetértenek abban, hogy a magyaroknak diverzifikációra van szükségük, mert az nem egészséges, hogy az energiahordozók 85 százaléka egyetlen országból érkezzen. Ez rossz.

Közösen dolgozunk azon, hogy az Exxon kitermelje és Magyarországra hozza a romániai gázt, illetve hogy cseppfolyós gáz (LNG) érkezhessen Magyarországra, Horvátországon keresztül. Eddig a szállítás költsége volt a fő probléma az LNG-vel, és én is csak most tudtam meg, hogy az amerikai erőfeszítéseknek hála mostanra ez annyira mérséklődött, hogy már nem drágább ez a gáz, mint a vezetéken érkező. Tovább fogunk dolgozni a diverzifikáción, és meg fogjuk oldani ezt az ügyet.

/Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Hogyan látja a romániai tengeri kitermelés helyzetét, mi a fő akadálya az üzlet beindulásának: a tavaly decemberi romániai gáztörvény, ami az Exxon költségeit jelentősen megemelte; vagy a vita a vezeték magyarországi szakaszáról, ami elsősorban a magyar energiahivatal és az osztrák OMV között feszül?

Valóban léteznek ezek a problémák, és próbálok mindenkit meggyőzni, az amerikai oldalról is, hogy segítsenek megoldani őket. Meggyőződésem, hogy a romániai gáz a legfontosabb és legnagyobb része lesz a diverzifikációnak, és ha a kitermelése elkezdődne végre, akkor az egész közeg megváltozna, nemcsak Magyarországon, hanem egész Közép-Európában. Erről több amerikai miniszterrel is beszéltem, de a Trump-Orbán találkozónak ez nem volt kifejezetten a témája. Remélem, hogy később még napirendre kerül köztük.

Két hete Kurt Volker, az amerikai külügyminisztérium ukrajnai különmegbízottja Budapesten arra biztatta a magyar kormányt, hogy hagyjon fel a NATO-ban az ukrán miniszteri szintű találkozók bojkottjával, és a magyar kisebbség védelmét másik szinten igyekezzen megoldani, ne kössék össze az ukrán NATO-csatlakozás és a kárpátaljai magyarok ügyét. Ez szóba került?

Ukrajna ügye előjött a találkozón. Az Egyesült Államok komoly támogatója Ukrajnának, katonai, anyagi és humanitárius segítséget is nyújt számára. Megrendített minket, hogy már több mint tízezer életet oltottak ki Ukrajnában, őszintén a szívünkön viseljük az ukrán nép sorsát. Ugyanakkor megértjük a magyar miniszterelnök és a kormánya aggodalmait is, akiket a 150-175 ezer ukrajnai magyar sorsa foglalkoztat. Támogatjuk a magyar ügyet az oktatás és a nyelvhasználat tekintetében, az nem lehet, hogy akik egész életükben csak magyarul beszéltek, azoknak hirtelen ukránul kelljen tanulniuk és ügyeket intézniük.

Úgy érzem, hogy az Orbán-kormány most egy kicsit optimistább Ukrajna jövőjét illetően, az új ukrán vezetés miatt. Úgy érzik, hogy jobban együtt tudnak majd dolgozni, és mi segíteni szeretnénk, amiben csak tudunk.

De azt is elmondtam sokszor, hogy nem értek egyet az ukrán törvények és a NATO-s ügyek összekapcsolásával. Ukrajna fontos ütközőzóna Oroszország, illetve az orosz hadsereg és Magyarország között. Ennek megmaradása nagyon fontos, Magyarországnak is, és ez összefügg a NATO és Ukrajna jó kapcsolatával.

/Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Említette, hogy fegyvervásárlásról is szó volt a találkozón. Tudna erről részleteket is mondani?

Fegyverekről és kereskedelemről is szó volt. Abból indultunk ki, hogy a NATO-tagállamok, így Magyarország is, elkötelezték magukat, hogy a védelmi kiadásaikat a GDP 2 százalékáig növelik. Orbán miniszterelnök a találkozón jelezte, hogy Magyarország talán képes lesz ezt már korábban is teljesíteni az eredeti határidőnél (a NATO-tagállamok 2024-es határidővel vállalták ezt – szerk.). Szerintünk bölcs döntés volna a többi NATO-haderővel kompatibilis eszközöket vásárolni, és kicsit talán elfogultan azt mondom, hogy az amerikai fegyverek igen jók, úgyhogy érdemes számításba venni őket.

Látogatást tettem Maróth úrral (Maróth Gáspár, védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos – szerk.) a Raytheon és a Lockheed Martin cégeknél, és azt hiszem, nagyon meggyőző volt számára mindkettő, úgyhogy reménykedünk benne, hogy mindkét cégtől vásárol majd Magyarország fegyvereket.

Április végén Orbán Viktor arról beszélt Kínában, hogy senki sem akadályozhatja meg abban, hogy jó kapcsolatokat építsen ki a pekingi vezetéssel. A kínai ügyek előkerültek?

Ismétlem, hogy ez nem olyan találkozó volt, ahol egyenként végigmentek volna bizonyos ügyeken, hogy fegyverek, Kína vagy Oroszország, mert ez most a kapcsolatépítésről szólt. Nyilvánvaló, hogy Magyarország nagyon vonzó országgá vált, ahová szívesen jönnek emberek, és a magyar miniszterelnök is meglátogatja a világ vezető hatalmait, Oroszországot, Kínát és az Egyesült Államokat is. Az USA érti, hogy ezek fontos kapcsolatok.

Trump és Orbán nagyon hasonlóan látják a világot, úgyhogy okkal remélem, hogy a kapcsolatuk nagyon jó irányba fog fejlődni. Biztos vagyok abban, hogy a magyar miniszterelnök testestül-lelkestül a NATO-val és a Nyugattal van, inkább, mint bárki mással. Ám, ha a helyében volnék, én is figyelnék a világ többi vezető hatalmára is, éppen úgy, ahogy ő teszi.

Trump elnök arról híres, hogy szeret alkut kötni, és a külpolitikája alkukról, és nem értékekről tartott hosszú beszédekről szól. A találkozón felmerült valamiféle alku, elhangzott, hogy mit vár Magyarországtól?

Egyáltalán nem. Ismétlem, ez a találkozó nem erről szólt, és én sem ilyen stílusban tárgyalok, amióta itt vagyok. Nem azzal jöttem ide, hogy nem fogom idehozni ezt vagy azt a minisztert vagy kongresszusi képviselőt, ha nem csináljátok meg ezeket vagy azokat a dolgokat. Nem ez volt a hozzáállásom, ahogy az Egyesült Államok elnökének sem az, hogy ha te ezt teszed, akkor én meg azt.

Azt hiszem, hogy a találkozón nagyon világosan kiderült, hogy milyen ez a két ember, és azt mondta a végén az elnök Orbánnak, hogy „olyan, mintha ikrek volnánk”. Azt mondta, hogy „nem mindenki ért egyet velünk, nem mindenki szeret minket, de nézzük meg az eredményeinket”. Ilyen az elnökünk, az eredményekre koncentrál. Ha azt értette a kérdésében alkudozás alatt, hogy az eredmények érdeklik, akkor igen, ez érdekli. És ha az elnök azt látja, hogy eredményt tud valakivel elérni, akkor nem azzal foglalkozik, hogy kicsoda-micsoda az illető, hanem az eredmény érdekében jó kapcsolatot alakít ki vele.

/Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Néhány éve másmilyen volt a két ország kapcsolata. Öt éve például az USA kormánya a 7750-es rendelet alapján kitiltott hat magyar állampolgárt, mert állami korrupcióval gyanúsították őket. Tud arról, hogy ezek a kitiltások érvényben vannak-e még?

Nagyon régen megtanultam azt a szabályt, hogy ha valamiről nem tudsz semmit, akkor arról ne is mondj semmit. Úgyhogy bocsássa meg nekem, de erre nem tudok válaszolni.

A találkozó után milyennek látta az amerikaiak hangulatát?

Elértük azt, amit vártunk ettől a találkozótól. Nem vettem részt sok hasonlón, de azt mondták nekem, hogy különösen nagy delegáció fogadta a magyarokat, ez nem általános.

Az elnökön kívül ott volt az alelnök is, az új védelmi miniszter, Pat Shanahan, ott volt Nick Mulvaney, az elnök kabinetfőnöke, John Bolton nemzetbiztonsági főtanácsadó, Sarah Sanders, akinek talán a legnehezebb munkája van a Fehér Házban az elnök sajtófőnökeként, ott volt régi barátom, Larry Kudlow, az elnök tudományos főtanácsadója, John Sullivan külügyminiszter-helyettes, mert Pompeo külügyminiszter éppen Európában tárgyalt, és a szintén külföldön tárgyaló Rick Perry energetikai miniszter helyettese is, illetve utolsósorban jómagam. Úgyhogy elég komoly képviselete vonult fel az USA kormányának. Sokan akartak találkozni Orbán Viktorral, mert hallani akarták, hogy mit mond, és tudni, hogyan lehet tovább építeni a kapcsolatokat.

Kapcsolódó Cikkek