EUR: 329,36 Ft
CHF: 301,91 Ft
2019. augusztus 23., péntek
Bence

Külföld

Választási kisokos: Csütörtöktől szavazhatnak az EU választópolgárai

Csütörtökön veszi kezdetét az a négynapos választási folyamat, amelynek keretében az Európai Unió mintegy 400 millió szavazókorú állampolgára adhatja le voksát.

Elsőként az Egyesült Királyságban és Hollandiában szavazhatnak az emberek, majd pénteken Írországban és Csehországban nyílnak meg az urnák. A cseheknél szombaton ér véget a választás, amikor Lettországban, Máltán és Szlovákiában is szavazhatnak a választópolgárok. A többi 21 tagországban viszont egyszerre, vasárnap tartják majd az európai parlamenti választást.


A képviselők száma az újabb ciklus elején az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének halasztása miatt ismét 751 lesz a Brexit esetére tervezett 705 helyett.

Az Európai Unió polgárai 2019-ben kilencedik alkalommal dönthetnek arról, ki képviselje őket Strasbourgban. Míg a kilenctagú közösségben 1979-ben a jogosultaknak még 61,9 százaléka ment el szavazni, a részvétel az évtizedek során folyamatosan csökkent. Legutóbb, 2014-ben, a 28 tagúra bővült Európai Unióban a választók nagyjából 42,5 százaléka járult az urnákhoz.


Az első részvételi adatokat vasárnap 21 órakor, az exit pollokat egy órával később, az első részeredményeket pedig a tervek szerint 23 órától teszik majd közzé.

Megkezdődött a szavazás Hollandiában és Nagy-Britanniában is

Hollandiában csütörtök reggel kinyitottak a szavazóhelyiségek, hogy megválasszák a nagyjából fél magyarországnyi, ám több mint 16 millió lakosú ország 26 európai parlamenti (EP-) képviselőjét.

Az EP-választásra összesen tizenhat holland pártot állított listát.

A szavazóhelyiségek 21 órakor zárnak a nyugat-európai országban, de az eredményeket majd csak vasárnap este teszik közzé, miután az összes tagállamban véget ér a voksolás.

Legutóbb, 2014-ben Hollandiában a választásra jogosultak 37,3 százaléka szavazott.

EP-választás Nagy-Britanniában

A konzervatív párti brit kormány már nem tervezte a részvételt az idei EP-választásokon, mivel ha sikerült volna tartani az eredeti menetrendet, Nagy-Britannia csaknem két hónapja nem lenne az Európai Unió tagja.

A brit kormány kabinetirodájának vezetője, David Lidington – aki e tisztségében Theresa May miniszterelnök helyettesének számít – e hónap elején azonban bejelentette, hogy jogilag elkerülhetetlenné vált a 73 brit EP-képviselő megválasztása, mivel nem maradt elég idő a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás ratifikálására az EP-választásokig, és Nagy-Britannia változatlanul az EU teljes jogú tagja.

A brit EU-tagság az eredeti menetrend alapján március 29-én szűnt volna meg, de a Brexit feltételrendszerét rögzítő, az EU-val novemberben kötött megállapodást a londoni alsóház eddig háromszor elvetette, és Theresa May emiatt kétszer is kezdeményezte a kilépés elhalasztását.

Az április 10-én tartott soron kívüli EU-csúcs döntése alapján a jelenlegi haladék október 31-ig terjedhet. Ennek feltételéül azonban az EU azt szabta, hogy ha a brit parlament május 22-ig nem ratifikálja a kilépési megállapodást, akkor Nagy-Britanniának részt kell vennie az európai parlamenti választáson.

Ha London erre nem lett volna hajlandó, akkor a brit EU-tagság június 1-én megállapodás nélkül megszűnt volna.

A brit EU-tagság ugyanakkor az október 31-i határidő előtt is megszűnhet rendezett módon, ha a londoni parlament addig ratifikálja a Brexit-megállapodást. Ebben az esetben Nagy-Britannia a ratifikációt követő hónap első napján kiléphet az EU-ból.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek