2019. július 18., csütörtök
Frigyes

Külföld

75 éve vált függetlenné Izland

1944. június 17-én, azaz hetvenöt éve kiáltották ki Izland függetlenségét. Ismerje meg történelmét és érdekességeit!

Az Atlanti-óceán északi részén, Grönland és Skócia között fekvő Izlandot sokan a Kr. e. 4 században élt görög hajós, Pütheasz által említett Ultima Thule szigettel, a világ végével azonosítják, bár mások szerint a leírásban szereplő sziget Grönland, a Feröer- vagy a Shetland-szigetek is lehetett. Az izlandi honfoglalásról 1100 körül keletkezett könyv, a Landnámabók szerint első lakói a 8. században ír vagy skót remeték voltak, akik nem hoztak létre állandó települést. A szigetet a 9. század elején több, az ismert útvonalról lesodródó viking hajós is felfedezte, elsőként 868-ban Flóki Vilgerdarson telelt itt át. Az előbb Hóföldnek (Snaeland), majd Jégföldnek (Ísland) nevezett sziget első állandó lakója a norvég Ingólfr Arnarson volt, aki feleségével és gyermekeivel 874-ben telepedett le a mai főváros, Reykjavík (Füst-öböl, valószínűleg a geotermikus forrásokból áramló gőz miatt) helyén. Példáját egyre több norvég törzsfő követte, akik az egységes norvég államot kíméletlen módszerekkel létrehozó Széphajú Harald király elől menekültek a távoli szigetre.


Az izlandiak tanyákon, faluközösségekben éltek, ahol az ősi skandináv szokásjog szerint a vitás kérdésekről, a mindenki által betartandó szabályokról a helyi népgyűléseken, a thingekben döntöttek. Az első országos népgyűlést (izlandiul Althingi, világszerte ismert nevén Althing) 930-ban tartották Thingvellir mezején. Hagyományosan ezt tekintik az izlandi állam megalakulásának, az Althingot pedig a világ legrégebbi folyamatosan ülésező parlamentjének. (Ma 63 képviselővel, egykamarás törvényhozásként működik.) A nemzetségfők elnökletével zajló üléseken törvényhozással és a viták rendezésével foglalkoztak, de a törvényeket nem írták le, azokat a választott törvénymondók memorizálták. A központi hatalom hiányában a törvények betartását csak a nép kényszeríthette ki, ami a sagákban megörökített viszályok, vérbosszúk sorához vezetett. Az Althingon minden szabad izlandi részt vehetett, és így az a gyéren lakott szigeten egymástól távoli élő emberek számára fontos társadalmi és kulturális esemény volt, ahol lehetőség nyílt kereskedelmi tevékenységre, ismerkedésre, a hírek cseréjére is.

A kezdetben pogány, a viking isteneket tisztelő szigeten a 10. században jelent meg a kereszténység. A vallási ellentétek idővel polgárháborúval fenyegettek, ezért az Althing 1000-ben úgy döntött, hogy az országnak át kell térnie a keresztény hitre. A nemzetségfők között a hatalomért folyó küzdelmek a 13. század közepén polgárháborúba torkollottak. A harcokba belefáradt izlandiak 1264-ben elfogadták a hatalmát kiterjeszteni akaró Norvégia fennhatóságát, de a fizetett adó fejében megtarthatták szokásaikat, törvényeiket és kiváltságaikat.


Norvégia és Dánia 1380-ban perszonálunióban egyesült, és az államszövetségben egyre inkább a dánok akarata érvényesült. A dánok erőszakkal vitték végbe az izlandi reformációt a 16. század közepén, majd kereskedelmi monopóliumra is szert tettek, a lakosság helyzetén csak rontott a klíma egyre zordabbá válása és a Laki tűzhányó 1783-as, éhínséghez vezető kitörése. Az izlandi szabadállam kora 1800-ban ért teljesen véget, amikor a dánok beszüntették az Althing üléseit.

A függetlenségi mozgalomnak 1844-ben sikerült elérnie, hogy az Althing ismét megkezdhesse működését. IX. Keresztély dán király 1874-ben alkotmányt és korlátozott önkormányzatot biztosított Izlandnak, 1904-ben megalakult az első izlandi nemzeti kormány. Az 1918-as egyesülési törvény szuverén királyságként ismerte el Izlandot, amely perszonálunióra lépett Dániával, a kül- és hadügyeken kívül mindenben önállóan dönthetett, nemzeti zászlaja is megszületett. A szerződést huszonöt évre kötötték, és Izlandon egyre erősebb lett a követelés, hogy lejártakor már a teljes függetlenséget kell kivívni.

A második világháború során, 1940. április 9-én Németország megszállta Dániát. Az izlandi Althing másnap feladatkörének ellátására képtelennek minősítette X. Keresztély dán királyt, és régenst választott Sveinn Björnsson személyében, kezébe vette az ország irányítását, és ismételten deklarálta semlegességét. A németek hamarosan elfoglalták Norvégiát is, és mivel félő volt, hogy a sorban következő a stratégiai fontosságú sziget lesz, 1940 májusában brit csapatok szálltak partra Reykjavíkban. Őket a következő évben, Izland teljes függetlenségének elismerése mellett amerikai csapatok váltották.

A még mindig német megszállás alatt lévő Dániával a perszonálunióról kötött 1918-as szerződés 1943. december 31-én lejárt. Izland jövőjéről 1944. május 20-23. között népszavazáson döntöttek, és 98,4 százalékos részvétel mellett 99,5 százalék voksolt a perszonálunió megszüntetésére, 98,5 százalék az új köztársasági alkotmány elfogadására. Dániában ugyan nehezményezték a népszavazás időpontját, de annak eredményét tiszteletben tartották, X. Keresztély táviratban gratulált az izlandi népnek.

Az Althing 1944. június 17-én, a 19. századi függetlenségi mozgalmat vezető Jón Sigurdsson születésnapján, Thingvellir mezején kiáltotta ki ünnepélyesen a független Izlandi Köztársaságot. A parlament tagjai a régensi tisztet 1940 óta betöltő Sveinn Björnssont választották köztársasági elnökké, ő lett Izland egyetlen nem közvetlenül megválasztott államfője. Június 17. Izland nemzeti ünnepe, amikor minden évben hivatalos ünnepségeket és vidám parádékat rendeznek országszerte.

Kapcsolódó Cikkek

  • Trump szeptemberben Lengyelországba látogat

    Trump szeptemberben Lengyelországba látogat

    Donald Trump amerikai elnök megerősítette részvételét a második világháború kitörésének 80. évfordulóján rendezendő lengyelországi ünnepségeken – közölte csütörtökön a Wirtualna Polska lengyel hírportálnak adott interjúban Jacek Sasin lengyel kormányfőhelyettes.

  • A migráció további gettósodáshoz vezet

    A migráció további gettósodáshoz vezet

    Hozzájárult a bevándorlás a szegénységi gócpontok felduzzadásához Németországban, állítja a Berlini Tudományos Központ két kutatója által készített tanulmány.

  • Terrortámadásra készülhettek Németországban

    Terrortámadásra készülhettek Németországban

    Feltételezhető terrortámadás előkészülete miatt több lakást átkutattak a rendőrök csütörtök hajnalban, és négy embert előállítottak Észak-Rajna-Vesztfáliában, Németország nyugati részén – jelentette az ARD német közszolgálati televízió.