EUR: 331,34 Ft
CHF: 302,08 Ft
2019. szeptember 15., vasárnap
Enikő, Melitta

Belföld

A trianoni békeszerződés főként a francia érdekeknek felelt meg

Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben a győztesek, ezen belül elsősorban Franciaország érdekeit érvényesítették – mondta Katona Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa kedd reggel az M1 aktuális csatornán.

A Monarchia megszűnése után Magyarország területéből több utódállam is kihasított kisebb-nagyobb részeket. Ezekre az ütközőállamokra az új világrend fenntartása érdekében elsősorban Franciaországnak és szövetségeseinek volt szükségük – közölte a történész.


“Tehát nem arról volt szó, hogy direkt ellenünk irányult a dolog, csak a következményei voltak rendkívül súlyosak számunkra” – hangsúlyozta. Az akkori magyar kormánynak nem sok lehetősége volt elkerülni mindezt – fűzte hozzá.

Trianon egyszerre okozott lelki és gazdasági sokkot, de miközben az utóbbit kiheverte az ország, az előbbit a mai napig sem sikerült – mondta Katona Csaba.


A trianoni büntetés nagyságát máig sem magyarázza semmi

A trianoni békediktátum okozta terület- és népességvesztés nagyságát máig sem magyarázza semmi – jelentette ki Babucs Zoltán történész a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kedden.

Úgy fogalmazott, hogy a békediktátum aláírásánál az akkori Magyar Királyságot teljes mértékben halálra ítélték.

Emlékeztetett: a hatalmas veszteségen és a szankciókon túl számos rendelkezéssel sújtották a megcsonkított Magyar Királyságot, amelynek a továbbiakban nem lehetett nehézfegyverzete és hadiipara, illetve fel kellett, hogy függesztenie az általános hadkötelezettséget is. Ezt követően “a Magyarországból jóllakott” későbbi kisantant államok halálos szorításba fogták az országot, ami azt jelentette, hogy az 1927-es Olaszország felé intézett nyitásig Magyarország külpolitikai tekintetben is elszigeteltté vált – fűzte hozzá.

Az antantnak az volt az érdeke, hogy kis államok jöjjenek létre az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területén, egyfajta kordont képezve Európa és az orosz területek között, de ezt a célt egy erős Magyarország nem szolgálta volna – magyarázta Babucs Zoltán.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek

  • Soltész: Magyarország a kereszténység védőbástyája

    Soltész: Magyarország a kereszténység védőbástyája

    Magyarország a kereszténység védőbástyája – mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a Somogy megyei Segesden, a Szent Lászlóról elnevezett helyi római katolikus templom felújítása alkalmából tartott szentmisén vasárnap.

  • Kövér: Magyarország visszaszerezte jövőjét

    Magyarország 2010 óta elvégzett munkájával visszaszerezte jövőjét, és ennek nyilvánvaló jele, hogy “mi magyarok nem bezárjuk a templomokat és az iskolákat”, hanem újakat építünk – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke vasárnap Budapesten, a Fasori Református Egyházközség hálaadó napján.

  • Szijjártó Péter: megvédjük határainkat!

    Szijjártó Péter: megvédjük határainkat!

    Sajnálatos minden olyan döntés, amely megnyitja Európa határait az illegális bevándorlók előtt, ahogy ezt az új olasz kormány teszi, de Magyarország megvédi határait – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter az M1 aktuális csatornán vasárnap.