EUR: 323,48 Ft
CHF: 290,10 Ft
2019. június 19., szerda
Gyárfás

Extra

Állatmenhelyek segítettek a járóképtelenné vált állatvédőn

Legtöbben a vezetéknevét sem tudják: “Lelenc Anna” – így ismerik az asszonyt, aki 35 éve menti aktívan az állatokat. Elsők közt segített, hogy az egykor rettegett Illatos úti telep ma már állatvédelmi szempontokat figyelembe véve működjön. Százak, ezrek hívták Annát, ha altatás elől kellett menteni kutyát. És ő ment és segített. Másfél évvel ezelőttig. Akkor kerekesszékbe került. Ekkor fogtak össze az állatvédő szervezetek, hogy kutya, macska helyett ezúttal egy ember életen javíthassanak.

Tenner Anna sohasem habozott, ha segíteni kellett. Mint mesélte, az első mentése idején 12 éves volt.


– A Feneketlen tónál voltunk a barátaimmal, amikor zuhogni kezdett az eső. Haza indultunk, ekkor láttam meg a két hatalmas kuvaszt kóborolni. Senki nem mert még csak rájuk nézni sem, de számomra természetes volt, hogy szükségük van menedékre, hát haza is vittem őket.

Anna családja elhűlve figyelte, amint az apró lányka megágyaz a terasz alatt a termetes ebeknek és nap nap után gondoskodik róluk. A szülők mindenben segítették lányukat: próbálták megkeresni az eredeti gazdákat, ám 1976-ban még szinte esélytelen volt a dolog. Újsághirdetéseket adtak fel, végül vidéken örökbe fogadták a két kutyát.


Az állatmentéssel 1984-ben, 20 éves korában fonódott össze végleg a sorsa. Egy barátnőjével ment el az Illatos útra, ami akkoriban még egyszerűen sintértelepként működött, több ezer kutyát altattak évente, a befogott állatok pedig szűk helyen, sokszor ellátatlanul sínylődtek ott.

 

– A barátnőm elhozta Ladyt, a német juhászkutyát, én pedig az ottani borzalmakat látva elhatároztam, hogy tenni fogok valamit – folytatta Anna. – Jobb híján eleinte egyesével hoztam ki a kutyákat és segítettem gazdához őket. A nagyobb menhelyeken is önkénteskedtem: sétáltattam, takarítottam, bármit elvégeztem, amire szükség volt.

Noha ebben az időben Anna már túl volt az első gerinc műtétjén, igyekezett elhessenteni magától a saját problémáját. Úgy érezte, fontosabb, hogy másoknak segítsen. – Amikor berobbant az internet, könnyebbé és gyorsabbá vált a kommunikáció, hatékonyabb lett az örökbeadás. 2005-re összeverődött egy olyan csapat, amelyik közös célokért küzdött, így alapítottam a Lelenc Kutyamentő Egyesületet, 2005 januárjában, aminek az elnöke lettem.

Az egyesület első sorban az Illatos útról mentett és adott örökbe kutyákat, de azért is rengeteget tett, hogy a sintértelep átalakuljon, állatvédelmi szempontokat figyelembe véve működjön. Adományokból szereztek az ebtelep számára orvosi berendezéseket, oltóanyagot, chipeket vittek. Hetente fotózták a kutyákat és a lehető legtöbb fórumon hirdették őket. A kezdeményezéshez egyre több szervezet csatlakozott és ha lassan is, de vidéken is változni kezdett a helyzet. Anna nem csak a saját egyesületének segített, bármelyik állatvédő csapat bizalommal fordulhatott hozzá: kampányolt nekik, eszközöket szerzett, jegyzőhöz fordult, mikor mire volt szükség.

– 2011-ben úgy éreztem, az Illatos úton már nincs dolgunk, szépen megy minden a maga útján – mondta Anna. – Vidéken lényegesen nehezebb helyzetben vannak a kutyák és a macskák, mert a legtöbben ott még mindig nem társállatként tartják őket.

Még ebben az évben megépült a 60 férőhelyes Lelenctanya.

– Jobbára a nevemet sem tudják: Lelenc Anna, így hívnak, de telefonálnak, ha segítség kell. Mielőtt altatásra kerülne sor, utolsó esélyként feltárcsázzák a számomat, és megyünk segítünk, nem hagyunk meghalni egyetlen ebet sem, ha tehetünk érte bármit, megtesszük. És ilyenkor nem számít, melyik csapatnak kell pénz, tárgyi adomány vagy bármi egyéb. Az élet a lényeg!

Míg azonban Anna a rászoruló állatokra összpontosított, az egészségügyi állapota rohamosan romlani kezdett.

 

– Mindig is bajok voltak a gerincemmel, végül 2018. februárjában egy nagy műtét során rögzítették a legtöbb csigolyámat – mesélte halkan Anna. – De újabb csigolyám tört el és én lebénultam, mellkastól lefelé.

Jött a kerekesszék, de Anna így sem hagyta abba a mentést. Pedig sem dolgozni nem tudott, sem anyagi tartaléka nem maradt a megélhetéshez és otthona akadálymentesítéséhez. Ekkor érte őt a meglepetés.

– Szinte mindenki, akivel valaha együtt dolgoztam, vagy akinek kutyát adtam örökbe, összefogott értem – mesélte ezt már a megindultságtól zokogva Anna. – Ki mivel tudott, azzal járult hozzá ahhoz, hogy élhetőbb legyen az életem. Kedves kis üzenetek kíséretében mindenhonnan érkezett a segítség.

Aztán egy héttel ezelőtt eldőlt: Anna többé nem állhat lábra, élete minden területén hatalmas változásokra lesz szükség. Az állatvédők most is megmozdultak: viszonozzák azt, amit az asszony értük és a rászoruló állatokért tett.

– Az is megfordult a fejemben, hogy kiszállok – vallotta be Anna. – Mindig én voltam, akire mások számíthatnak, nehéz elfogadnom, hogy most én vagyok a rászoruló. De látom az összetartást körülöttem, és továbbra is nálam csörög a telefon, ha bajba jutott állatról van szó. Felelős vagyok azokért, akik hisznek bennem, és felelős vagyok az állatokért. Nem adhatom fel.

Kapcsolódó Cikkek

  • Világsztárokkal ünnepel a Rádió 1

    Világsztárokkal ünnepel a Rádió 1

    Születésnapot ünnepel a Rádió 1! Magyarország egyik kedvenc adója újraindulása után gyorsan a fiatal felnőttek legkedveltebb rádiója lett, most világsztárokkal és a legjobb hazai lemezlovasokkal köszönti a hallgatókat.

  • Új énekesnővel folytatja A Dal 2019 felfedezettje

    Új énekesnővel folytatja A Dal 2019 felfedezettje

    Új énekesnővel folytatja tovább az Acoustic Planet, Nagy Brigitta, azaz NÁGI veszi át Zsombok Réka helyét a zenekarban. Az új tag nem teljesen ismeretlen a közönség számára, hiszen a YouTube-on rengetegen követik, és feldolgozásvideói nyolcmillió megtekintés felett járnak.

  • Szarvas Andi: Várom, hogy rám találjon a nagy ő

    Szarvas Andi: Várom, hogy rám találjon a nagy ő

    Szarvas Andi, a tavaly Miss World Hungary győztese élete gyökeresen megváltozott az elmúlt egy évben. A vidéki lánynak egyre több felkérése van, ezért szeretne felköltözni a fővárosba, munkát keresni és esetlegesen megtalálni az igazit.